A K.O. Count kártyaszámoló rendszer használata

avagy

"Mindennek annyira egyszerűnek kellene lennie amennyire csak lehetséges, de nem jobban."
Albert Einstein

Többen is megkerestetek már, hogy az egyszerűsége miatt a K.O. rendszert szeretnétek megtanulni.

A használatával kapcsolatban azonban felmerülnek bizonyos kérdések, ugyanis ez a rendszer kiegyensúlyozatlan.

Ebben a cikkben arra vállalkoztam, hogy leírom, hogyan is kell használni ezt a rendszert, megvizsgálva annak előnyeit és hátrányait. 

Tehát mindenki bátran olvassa el, és természetesen, nagyon örülnék neki, ha mindenki megírná a véleményét a hozzászólásokban. Kíváncsi lennék a véleményetekre magáról a cikkről és arról, ki használná, és ki az, aki megmarad továbbra is a kiegyensúlyozott rendszerek használata mellett.

Előre is köszönöm mindenkinek a véleményét!

Hát akkor kezdjük!

A kezdet...

A rendszert két úr Olaf Vancura és Ken Fuchs fejlesztette ki, és elsőként a Knock Out Blackjack című könyvben ismertették amely elsőként 1998-ban jelent meg.


A mai modern kártyaszámoló rendszereket alapvetően három fő kategória szerint osztályozzuk. A rendszer szintje, típusa, és aszerint, hogy szükséges-e valamely lapokat mellékesen számolni.Ebbe itt most nem szeretnék túlzottan belemenni, aki kíváncsi rá olvassa el  A kártyaszámoló rendszerek bemutatása című részt.

A lapokhoz rendelt pontérték szerint megkülönböztetünk egyes, kettes és hármas szintű rendszereket. Minél alacsonyabb szintű egy rendszer annál könnyebb a használata. 

Típus szerint egy rendszer lehet kiegyensúlyozott vagy kiegyensúlyozatlan. Mindkét rendszer segítségével követhetjük a folyamatos állás (RC) értékét (lásd 07.Lecke vége). Egy kiegyensúlyozott rendszer jóval pontosabb, azonban ennek ára van. A megfelelő nagyságú tét megtételéhez szükséges, hogy a folyamatos állás értékéből meghatározzuk a pontos állás (TC) értékét (lásd 09.Lecke), és ez időnként a játék hevében valóban nehézkes lehet. A kiegyensúlyozatlan rendszerek előnye, hogy nem kell a pontos állás értékét meghatározni. 

Egyes lapok, például az ászok mellékes számolásával további előnyöket érhetünk el.Ezeket a rendszereket hívják több paraméteres kártyaszámoló rendszereknek Erre főként azoknál a lapszámoló rendszereknél lehet szükség amelyek az ászt mint semleges lapot azaz 0 értékűként veszik számba. Így az RC és a TC értéke mellett még egy számadatot kell a fejünkben tartani, ami a kaszinóban eléggé nehéz lehet, ezért ezek számolásához egyéb eszközöket (zsetonok, láb helyzete a padlón, cigarettásdoboz...) szokás igénybe venni.Ezt leginkább az egy paklival játéknál lehet jól alkalmazni.

A K.O. rendszernek hála ezek a nehezítő tényezők mind elkerülhetőek.Ez pedig máris nagy mértékben megkönnyíti a lapszámolást.

Alapstratégia a K.O. rendszer használata során

A könyvben a szerzők közzétesznek egy általános alapstratégia táblázatot.

Figyelem!

Ahogy írtam, ez a stratégia táblázat általános! Tehát nem tér ki a különböző paklikkal játszott verziókra.

Azt a könyv szerzői is leírják, hogy az egyes szabályvariációk milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak (lásd 11.Lecke) .

Lássuk tehát hogyan is néz ki ez a táblázat, és beszéljünk róla egy kicsit.

Hard kezek

	Az osztó lapja
A TE lapod	2	3	4	5	6	7	8	9	10	A
8 és alatta	K	K	K	K	K	K	K	K	K	K
9	K	Dk	Dk	Dk	Dk	K	K	K	K	K
10	Dk	Dk	Dk	Dk	Dk	Dk	Dk	Dk	K	K
11	Dk	Dk	Dk	Dk	Dk	Dk	Dk	Dk	Dk	K
12	K	K	Á	Á	Á	K	K	K	K	K
13	Á	Á	Á	Á	Á	K	K	K	K	K
14	Á	Á	Á	Á	Á	K	K	K	K	K
15	Á	Á	Á	Á	Á	K	K	K	Sk	K
16	Á	Á	Á	Á	Á	K	K	Sk	Sk	Sk
17	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á

Párok

	Az osztó lapja
A TE lapod	2	3	4	5	6	7	8	9	10	A
2-2	K	K	Sz	Sz	Sz	Sz	K	K	K	K
3-3	K	K	Sz	Sz	Sz	Sz	K	K	K	K
4-4	K	K	K	K	K	K	K	K	K	K
5-5	D	D	D	D	D	D	D	D	K	K
6-6	K	Sz	Sz	Sz	Sz	K	K	K	K	K
7-7	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	K	K	K	K
8-8	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz
9-9	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Á	Sz	Sz	Á	Á
10-10	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á
A-A	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz

Szoft kezek

	Az osztó lapja
A TE lapod	2	3	4	5	6	7	8	9	10	A
A-2	K	K	K	Dk	Dk	K	K	K	K	K
A-3	K	K	K	Dk	Dk	K	K	K	K	K
A-4	K	K	Dk	Dk	Dk	K	K	K	K	K
A-5	K	K	Dk	Dk	Dk	K	K	K	K	K
A-6	K	Dk	Dk	Dk	Dk	K	K	K	K	K
A-7	Á	Dá	Dá	Dá	Dá	Á	Á	K	K	K
A-8 és felette	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á

Jelmagyarázat

Döntés	Jel
Kér	K
Állj	Á
Szétválaszt	Sz
Feladás (Surrender), ha nincs feladás kérj	Sk
Duplázz, ha nem tudsz duplázni kérj	Dk
Duplázz, ha nem tudsz duplázni állj	Dá

Amint látható ez egy "minden" játékra jó táblázat akar lenni. Azonban, mivel léteznek alapstratégia táblázatok amelyek specifikusan a különféle pakliszámokra lettek megalkotva, ezért érdemesebb lehet azokat használni.

Az alapstratégia megtanulása

Az alapstratégia megtanulásához, a 3. és a 4.leckében leírtakat tudom ajánlani. Tehát a jól bevált flashkártyákat!

A rendszer ismertetése

A lapokhoz rendelt pontértékek:

+1 = 2;3;4;5;6;7

 0 = 8;9

-1 = 10;J;D;K;A

Az élesebb szeműek akik elolvasták az eddigi leckéket, és akik a Hi/Lo rendszert használják, rögtön észreveszik, hogy ez a rendszer szintén egyes szintű rendszer, és csupán annyi az eltérés, hogy itt 3 helyett 2 semleges azaz nulla értékű lap van. Ezek a 8 és a 9-es lapok. A pozitív előjelű lapokból egyel több van, mint a negatív előjelűekből. A pozitív előjelű lapok összege +24, a negatív előjelű lapok összege -20. Tehát a pakli összértéke 24-20 = +4, azaz a rendszer kiegyensúlyozatlan!

A rendszer megtanulásához, és a gyakorláshoz az eddigi leckékben leírt módszereket ajánlom!

Tehát elsőként tanuld meg és gyakorold az egyes lapokhoz rendelt pontértékek felismerését,majd gyakorold az értékek meghatározását párokban és végül egyszerre három kártyalap értékének a meghatározását!

Amikor ez már kiválóan működik, áttérhetsz a lapszámolás gyakorlására.

A következőkben vizsgáljuk meg a használat során miben tér el ez a rendszer egy kiegyensúlyozott rendszertől!

Az IRC Fogalma 

A K.O. rendszer használata során a folyamatos állás RC számítása az IRC = Initial Runninig Count (Kiinduló Folyamatos Állás) összegével kezdődik. Erre azért van szükség mert a K.O. rendszer kiegyensúlyozatlan, és egy pakli kártya összege +4! Azonban az IRC segítségével máris, úgymondván kiegyensúlyozottá "alakítottuk" a rendszert.

Az IRC a paklik számának függvényében eltér egymástól. Az IRC meghatározásához használt általános képlet:

4-(4 x a paklik száma)

Tehát ha hat paklival játszunk akkor

 IRC = 4-(4 x 6) = -20

és a játék kezdetén a számolást -20-as értéknél kell elkezdeni!

Egy paklival játszott változat esetén az IRC értéke nulla! Mert 4-(4 x 1) = 0!

Paklik száma	IRC
1	0
2	- 4
4	-12
6	-20
8	-28

Ebben az esetben, ha a lapszámolás gyakorlása során nulláról kezdjük a számolást, és ha egy a teljes paklit végigszámolva jól számoltunk akkor a végeredmény +4 kell hogy legyen.  

A kártyaszámolás gyakorlása során azonban a 8.leckében leírt gyakorlatokat ajánlom! Azaz három lapot kihúzva és félretéve számold át a paklit. Ebben az esetben a végeredmény

 4 - a kapott összeg.

Például ha a számolás során az RC értékére +5-öt kapsz akkor a maradék 3 lap összege 4-5 = -1!

Amikor már ez kiválóan megy érdemes áttérni a többi gyakorlatra, egészen addig amíg képes nem leszel hat pakli kártyát végigszámolni a melletted "bömbölő" TV vagy Rádió mellett, hangosan kommentálva a műsorban elhangzottakat!


Alapstratégia variációk

Mint minden kártyaszámoló rendszer a K.O. rendszer is meghatároz olyan helyzeteket, amikor a számláló (RC) értéke alpján el kell térnünk az alapstratégiától. A rendszer az egyszerűség jelszvával élve a biztosítás kötésével együtt mindössze 18 ilyen esetet határoz meg. Érdemes hát ezeket is megjegyezni, és a flashkártyák segítségével begyakorolni őket! Tényleg nagyon könnyű.

Lássuk a táblázatokat alatta pedig a magyarázatot.

I.sz. Tábázat
	Az osztó lapja
A Te lapod	2	3	4	5	6	7	8	9	10	A
17
16								A	B
15									A
14
13	C	C
12	A	A	C	C	C
11										A
10									A	A
9	A					A
8				A	A

II.sz. Táblázat
Pakli száma	A	B	C
1	+4	+2	0
2	+4	+1	-4
6	+4	-4	-
8	+4	-6	-

Ahol a táblázatban üres rubrikát látunk, mindig az alapstratégiát játsszuk!

A táblázatban az egyes helyeken ahol el kell térnünk az alapstratégiától A,B és C betűket látunk.

 Az A-val jelzett helyeken ha az RC értékünk nagyobb vagy egyenlő a második táblázatban megadott értéknél akkor duplázunk. Ha kisebb egyszerűen csak kérünk. Például hat paklis játékban a lapjaink összértéke 10 az osztó látható lapja 10-es.Az első táblázatban a két lapérték kereszteződésénél itt az A jelet látjuk A második táblázatban a 6 pakli és az A betű keresztezésében a +4-es számot találjuk. Tehát ha az RC értéke +4 vagy nagyobb duplázunk, egyéb esetben, ha az RC értéke kisebb mint +4 egyszerűen csak kérünk!

A B-vel jelzett helyeken, ha az RC értéke a második táblázatban megadott értéknél nagyobb vagy egyenlő megállunk, ha kisebb kérünk. Például, hat paklival játszunk, és a lapjaink értéke 16, az osztó lapja 10.Az első táblázatban a két érték kereszteződésénél itt  B-t látunk. Ez azt jelenti, hogy a második táblázatot nézve a hat pakli, és a B betű keresztezésénél a -4-es értéket látjuk. Ez azt jelenti, ha az RC értéke nagyobb vagy egyenlő -4-el megállunk. Ha az RC értéke kisebb azaz negatívabb szám, húzunk!

A C betűnél látható helyeken mindig kérünk, ha az RC a megadott értéknél kisebb vagy egyenlő. Egyéb esetben megállunk.Például 1  paklis játékban ha a lapjaink értéke 12, és az osztó lapja 4.  Az első táblázatban a 12 és a 4-es érték keresztezésénél a C betűt találjuk. A második táblázatban az 1 pakli és a C betű keresztezésénél a 0 értéket találjuk. Tehát ha az RC értéke kisebb vagy egyenlő mint 0 akkor kérünk. Egyéb esetben visszatérve az alapstratégia táblázathoz megállunk.
Sajnos a stratégia itt nem tér ki a 6 és a nyolc paklis játékra, és abszolút nem említi meg hogy a 4 paklis változatban milyen eltérések lehetnek.  

Biztosítás kötése

A kártyaszámoló rendszerek egyik legfontosabb stratégiai eleme a biztosítás kötése.

A K.O. rendszer szerint, ha az RC értéke 3 vagy nagyobb, pakliszámtól függetlenül érdemes biztosítást kötni!

Pénzkezelés

Itt megint csak az előző leckékben (09.lecke, 10.lecke)  leírtakat tudom ajánlani. Az alkalmi kaszinóba látogatóknak pedig annyit tudok tanácsolni, hogy legalább azt a szabályt tartsák be, hogy az alaptőke az alaptétnek minimum a százszorosa legyen!

Tétrakás a K.O. rendszer szerint

Megvizsgáltuk az alapstratégiát, és megvizsgáltuk hogyan is számoljuk a lapokat a K.O. rendszer segítségével. Itt az ideje, hogy a tétrakási stratégia segítségével megtanuljuk a gyakorlatban is használni a rendszert.

A könyv szerzői a tétrakási rendszert két részre bontják.

Az első egyszerűbb változat a "züldfülűeknek" való akik még teljesen kezdők, vagy csak alkalmanként járnak a kaszinóba.

Tétrakási rendszer kezdőknek 

Ahhoz, hogy a saját, hazai pályáján győzzük le a kaszinót, szükséges hogy a játék során emeljük a tétet. Ezt valószínűleg még a kezdő játékosok is tudják. Felvetődik azonban a kérdés, hogy mikor is kell emelnünk a tétet?

Alapvető szabály, hogy csakis akkor emelünk amikor előnyben vagyunk a házzal szemben!

A játék során itt csak az RC értékére támaszkodhatunk, tehát ebből kell meghatároznunk mikor vagyunk előnyben.

A kulcs számok 

A K.O. rendszerben a kulcs számok azok a számok amelyek az egyes pakliszámoknál az RC értéke alapján megadják, hogy mikor emelhetjük a tétet!

 A kezdők által használt rendszerben alapvetően két téttel fogadunk, egy kicsivel (alaptét) és egy nagyobbal. Amikor az RC értéke a megadott Kulcs számnál kisebb csak az alaptéttel játszunk. Amikor az RC értéke a Kulcs számmal megegyezik vagy nagyobb, emeljük a tétet.

Pakli száma	Kulcs szám
1	+2
2	+1
4	-1
6	-4
8	-6

Tehát hat paklis játék során ha az RC értéke -4 vagy nagyobb azaz pozitívabb (-3;-2;-1...) akkor érdemes növelni a tétet!

 Itt most persze jogosan felvetődik a kérdés, hogy mekkora is legyen az a nagyobb tét. Erre frappánsan azt a választ lehetne adni, hogy ez mindenkinek a saját magánügye, és a könyv szerzői sem foglalnak biztos állást ebben. Azonban kártyaszámoló szemmel nézve a dolgot, a Hi/Lo rendszerből kiindulva a következőket tudom ajánlani.

Hat és nyolc paklis játék esetén az alaptét 12-szereséig érdemes emelni, amikor egy kiegyensúlyozott rendszert használunk. Itt azonban a pontos előny nem határozható meg biztosan, így szép számmal lesznek olyan esetek amikor a kelleténél jóval nagyobb összegben fogadnánk. Tehát ajánlott lehet az alaptét 3-5-szöröséig emelni. Másrészt egy teremfőnök szemszögéből nézve a dolgot, ha valaki hirtelen az alaptétnél jóval nagyobb összeget rak, arról a hülye is tudni fogja, hogy valami "rosszban sántikál". Így kevésbé lesz feltűnő a dolog. 

Egy és két paklis játék esetén, ha már mindenáron így kéne játszanom, és a kulcs számot használva fogadnom egyszerűen megdupláznám a tétet.

Négy pakli esetén az alaptét 2-4 szeresét tenném fel.

Mint írtam ez csupán az a saját magánvéleményem, és aki esetleg másképpen gondolja az fogadjon annyival amennyivel akar.

Egy alkalmi játékos, vagy az aki ezt a módszert használja, azért ne várjon csodákat!

Tétrakási rendszer haladóknak

A fejlettebb tétrakási rendszerben az RC értékét használva növeljük a tétet. A könyv minden egyes pakliszámnál meghatározza hogy, az alaptét (egységtét) hányszorosára növeljük a tétet az RC értékének függvényében.

Egy paklis játék esetén

RC	0	1	2	3	4 és felette
Tét	1	1	2	4	5

Két paklis játék esetén

RC	0	1	2	3	4 és felette
Tét	1	2	3	4	5

Hat paklis játék esetén

RC	-5	-4	-3	-2	-1	0	1	2	3	4 és felette
Tét	1	2	2	3	4	5	6	8	9	10

Nyolc paklis játék esetén

RC	-7	-6	-5	-4	-3	-2	-1	0	1	2	3	4 és felette
Tét	1	2	2	2	3	4	5	6	7	8	9	10

Amint látható, tényleg nincsen túlbonyolítva a dolog. A rendszer megalkotói arra már nem térnek ki, mikor lehet akkora az előnyünk, hogy két kézzel fogadjunk.

Mindent egybevetve, egy kezdő, vagy egy alkalmi kaszinózó számára tényleg használható lehet a rendszer! A rendszer kiötlői Olaf Vancura és Ken Fuchs urak tényleg valami nagyot alkottak!

Azonban egy olyan ember számára akinek komolyabb tervei vannak a blackjackel, tanácsosabb lehet egy kiegyensúlyozott rendszert megtanulnia!   

Kiegészítés

TC számítás a K.O. rendszerben 

Ez a rész egy utólagos bejegyzés!!

Az egész úgy kezdődött, hogy levélben megkeresett valaki, hogy hogyan is lehet a K.O. rendszernél az optimális és a valódi tétet meghatározni.

A válaszom erre az, hogy nem tudom mert erről sehol semmilyen információt nem találtam!

Amit viszont megtehetünk, hogy a K.O. rendszerben a folyamatos számolás (IRC) eredményeit használva, és ebből egy pontos állást kiszámítva, meghatározzuk azt az értéket ami a Hi/Lo rendszer TC értékeinek felel meg. 

Tehát egy kis átszámítással a Hi/Lo rendszer variációit, és a Hi/Lo rendszer tétrakási szisztémáját használhatjuk!!

Hátránya, hogy sajnos mégis csak kell TC-t számolnunk a K.O. rendszerben, és ezzel, sokak számára oda a K.O. rendszer varázsa. Ők tehát lehet, hogy nem fogják ezt a módszert használni.

Akkor hát kezdjük:

A kiegyensúlyozatlan pontos állás (Unbalanced True Count) :

A K.O. kiegyensúlyozatlan rendszerben egy pakli értéke (Unbalanced = U):

U = +4

Ezért a kiinduló folyamatos számolás értéke(Initial Running Count = IRC)

IRC = - (paklik száma x U)

Hat pakli esetén tehát az IRC = -6 x 4 = -24

A Kiegyensúlyozatlan Pontos Állás (Unbalanced True Count = UTC)

UTC = IRC / az osztódobozban maradt paklik száma

Tehát ugyanúgy meghatározunk egy pontos állást, ahogyan a kiegyensúlyozott rendszerek esetében!

Az Ekvivalens (azonos értékű) Kiegyensúlyozott Pontos Állás (Equivalent Balanced True Count = EBTC), ami a Hi/Lo rendszer TC értékének felel meg. Tehát EBTC = TC 

EBTC = UTC +4  azaz TC = UTC +4

Tehát ha a K.O. rendszerben az IRC-t számoljuk, és ebből meghatározzuk a pontos állást UTC-t , akkor ehhez +4-et hozzáadva megkapjuk az EBTC-értékét és ez a Hi/Lo rendszer szerinti pontos állásnak fog megfelelni! 

Így a Hi/Lo rendszer variációit, vagy a Hi/Lo rendszerben használt tétrakási szisztémáját használhatjuk!!

Például variációk esetén az első és legfontosabb variáció, a biztosításkötés.  Ha tehát az UTC = -1 akkor 

TC = -1+4 => +3  azaz biztosítást kötünk, ha az osztó felső lapja ász!

Vagy 16 Vs. 10 ha az UTC = -4 akkor TC = -4 +4 =>0 megállunk!

Ezzel a módszerrel tehát, akik arra vágynak, hogy a lehető legpontosabban járjanak el a játék során, elősegíthetik, hogy még pontosabban fogadjanak.

Az már persze más kérdés, hogy ha már valaki komolyan pénzt akar csinálni a blackjackel, akkor érdemesebb lehet egy kiegyensúlyozott rendszert megtanulnia. 

Tehát jómagam maradok továbbra is a jól bevált Hi/Lo rendszernél...

Kérdésed, véleményed van?

Írj ide: billybones81@gmail.com 

16 - Csapatjáték

Ezzel a résszel elérkeztünk az utolsó leckéhez.Az eddig leírtak alapján mindenki betekintést nyerhetett, hogy hogyan is működik a blackjack, és mi is az amit érdemes tudni. Persze aki idáig olvasta a blogot, és netalán tetszett neki, az azért ne keseredjen el. Lesz még mondanivalóm...

Ebben a részben a csapatjátékról fogok írni, megvizsgálva annak előnyeit és hátrányait, kitérve a kártyaszámolók és a nem kártyaszámolók nézőpontjaira is.

Rögtön az elején szeretném leszögezni azt a tényt, hogy a legtöbb kaszinó tisztában van azzal, legalábbis általános értelemben, hogy hogyan is működnek a kártyaszámoló csapatok. Próbálnak is bizonyos ellenlépéseket tenni, hogy kiszűrjék ezeket a csoportokat. Sőt már több évtizede működik egy ügynökség (Griffin Investigations) is amelyik kifejezetten arra szakosodott, hogy kiszűrje a csalókat, kártyaszámolókat, és azokat akik feltűnően nagy összegeket nyernek. Ezeket a személyeket a hírhedt Griffin Könyvben avagy a Fekete Könyvben tartják nyilván. A kaszinók számára a csaló és a kártyaszámoló fogalma gyakran egy és ugyanaz.

A kaszinók számára most egy elég elszomorító hírt kell közölnöm.A valóság az, hogy hiába próbálnak ellenlépéseket tenni, egy jól képzett, tapasztalt kártyaszámoló csapatot nehéz lehet hosszú távon megállítani. Sőt, még azt is nehéz lehet kiszűrni, hogy ki az aki tagja a csapatnak, és ki az aki nem!

Persze, a felkészületlen amatőr hozzáállás, lebukáshoz vezet, de ha a csapat minden tagja következetesen betartja az "aranyszabályokat", akkor nagyon kevés esélye lesz a lebukásnak!

Mielőtt még bárki is megörülne, hogy most aztán lefülelt egy csalót azzal közölnöm kell, hogy minden amit itt le fogok írni teljesen törvényes. Igen ki tudnak tiltani a kaszinóból, de olyanról még nem hallottam, hogy valakit, (aki ezeket a módszereket használta) törvényes bírósági végzéssel letartóztattak volna. Ámbár, itt "Abszurdisztánban" még ez is előfordulhat. (Azért a tőlünk keletebbre fekvő országokban ezeket a módszereket nem ajánlom.) Tehát az itt leírtakat mindenki csak és kizárólag a saját felelőségére használja!

Akkor hát kezdjük...

A csapatjáték legfőbb előnye, hogy megsokszorozza az alaptőke erejét. Magányos kártyaszámolóként a pénzkezelés ésszerű elvei azt diktálják, hogy a tét felső határa nem lehet több, mint az alaptőke 2%-a. Három vagy több ember azonban már jóval nagyobb tétben is tud fogadni, és a kockázati tényező ugyanannyi marad. Természetesen lehetnek veszteséges időszakok, de hosszú távon mindenképp jóval nyereségesebb lesz a játék.

Egy csapat sikere alapvetően az alábbi három tényezőtől függ (a pénzen kívül):

1. Becsületesség

2. Bizalom

3. A megfelelő játék kiválasztása

Becsület

A legjobb érv ami a csapatjáték mellett szól az a pénz. A túl sok pénz hiszed vagy sem, ugyanúgy problémát jelenthet, mint az ha túl kevés van belőle. A pénz által jelentkező problémákra pedig egy kiváló megoldás, ha saját csapatot alapítasz. A legideálisabb ha a csapatodba, barátok, rokonok, és olyan ismerősök tartoznak, akikkel a való életben is valamilyen kapcsolatban állsz.

Természetesen kicsi a valószínűsége, hogy az ismerősök, tudják, mi az a kártyaszámolás, tehát meg kell tanítanod nekik. Itt nem kell semmi különösebb dologra gondolni. Nem szükséges, hogy blackjack guruvá képezd magad. Az itt leírtak segítségével, kiválóan el fogtok tudni igazodni.

Természetesen szükség lesz arra hogy közösen gyakoroljatok, ez azonban összeköthető egy közös sörözéssel, grillezéssel stb. Így máris eljutottunk oda, hogy a gyakorlás egy kellemes időtöltéssé is alakul. A csapatban gyakorlás meglepően dinamikus hatással lesz az egyes tagok fejlődésére is. A gyorsabbak be tudnak segíteni a lassabbaknak. Mindez esetenként fokozható egy kis baráti versengéssel is. A legfontosabb, hogy mindenki jól érezze magát és közben megfelelően elsajátítsa a lapszámolás képességét.

Bizalom egymás iránt

Természetesen szükséges, hogy meggyőződjetek róla, hogy mindenki megfelelően tudja az alapstratégiát, és megközelítően 20 másodperc alatt képes végigszámolni egy pakli kártyát. Ezek alapvető feltételek, hogy a kaszinóban sikert érjetek el. Fontos, hogy az asztalnál ülve "nyomás alatt" is tudd, hogy bízhatsz a társad képességeiben, és tudod, hogy tudja hogy mit csinál. Nem fog hazardírozni, nem fogja meglopni a társait, és nem fogja elárulni a titkotokat!
 
A megfelelő játék kiválasztása

Hiába megfelelő a csapatjáték szisztéma, ha olyan játékot választotok, ami nem megverhető. Például előnytelen, ha az osztónak rá kell húznia a szoft 17-re; nem megfelelő a penetráció. Ilyenkor a legsúlyosabb hiba, ha egyenként külön-külön asztalnál próbálkoztok. Azonban egy kis fondorlattal ezek a játékok is legyőzhetőek. A legtöbb ilyen játék az úgynevezett "nagy játékos" stratégiával  legyőzhető.

A csapatjáték stratégiája

Alapvetően két féle szisztémát különböztetünk meg

1. Egyszerű csapatjáték

A kezdők számára először ezt a módszert ajánlom!

Erről különösebb mondanivaló nincs is. A csapat tagjai külön-külön asztaloknál helyezkednek el. Ennek a lényege, és előnye, hogy a tagok bevitt alaptőkéje összeadódik. Tehát nagyobb alaptétben lehet játszani. Így a nyereségen- veszteségen, mindenki egyenlő arányban osztozik. Természetesen az egyéni játékmenet során használt szabályok ugyanúgy érvényben vannak!

Ha a TC kisebb mint -1 és vesztesz hagyd ott az asztalt!

 
Előnye, hogy egy külső szemlélő számára csupán annyi észrevehető, hogy néhány szerencsejátékos, (akár egy baráti társaság tagjai) blackjacket játszanak, mintha egymással versengenének, hogy ki is a szerencsésebb.

Hátránya, hogy kisebb lesz a nyereség. 

A nagy játékos stratégia

A stratégia lényege, hogy a csapat tagjai külön-külön asztalnál helyezkednek el, és amikor a számláló megfelelően nagy lesz a  "nagy játékos" az előre megbeszélt és megadott jelre akcióba lép.

A 21 Las Vegas ostroma című filmben látott jelzéseket mindenki felejtse el.
Ennél egyszerűbb jelzéseket használjon mindenki, amik teljesen hétköznapinak tűnnek! 

Ahogy már korábban említettem a kaszinók bizonyos szabályokat hoznak, hogy megakadályozzák ezt a stratégiát. Ilyen, ha a pakli újrakeveréséig új játékos nem szállhat be a játékba. Tehát ha ez a stratégia nem használható, akkor olyan játékot kell találni, ami kedvez a csapatjátéknak.

Ha olyan kaszinóban játszotok ami nem korlátozza, hogy mikor lehet beszállni a játéka, akkor ezt a trükköt kiválóan lehet alkalmazni. A csapat egyik tagja leül játszani, és amikor a számláló kedvező, a megadott jelre a másik csapattag akcióba lép. Ezt akár egy kétszemélyes csapat is képes megvalósítani, és egy teljesen képzetlen ismerős segítségével is meg lehet játszani. Még csak az sem szükséges, hogy megfelelően tudjon kártyát számolni, vagy hogy ismerje az alapstratégiát.  Az előzőleg megbeszélt és kidolgozott jelbeszéddel kiválóan lehet irányítani a másikat, hogy mikor és  mit tegyen.

Még csak arra sincsen szükség, hogy úgy tegyetek, hogy nem ismernétek egymást. Az egész úgy fog tűnni, mintha a barátod/barátnőd megnézné, hogy mit is csinálsz éppen, és beugrik egy-két kört játszani.
Jön, tarol és megy. Teljesen úgy fog tűnni, mint egy szerencsejátékos, és a személyzet számára sem lesz feltűnő a dolog. Néhány ilyen akcióval, meglepően szép összegeket lehet keresni.

Természetesen egy nagyobb létszámú csapat esetén a dolog sokkal jobban működik, ugyanis a nagy játékos számára jóval több lehetőség fog adódni.

A következőkben vizsgáljuk meg, milyen tétrakási stratégiát érdemes alkalmazni.

Pénzkezelés

Kritikus eleme a csapatjátéknak a megfelelő tétrakási stratégia, és a megfelelő kiigazítás, nyerés vagy vesztés esetén.

Hogy ki mennyivel is fogad, az mindenkinek a magánügye természetesen, de nekünk kártyaszámolóknak alaposabban meg kell határoznunk, hogy mit is csinálunk. 

Minden rendszer segítségével, meg lehet határozni, hogy éppen előnyben vagy hátrányban vagyunk, és a következő leosztásban mit érdemes tenni. Hogy pontosan mekkora lesz a tét az függ az alaptőke nagyságától, és attól hogy az asztalnál mekkora a minimum és maximum tét. Ezen kívül fontos hogy túl nagy téttel, a nagy játékos ne vonja magára a személyzet figyelmét. 

A legkisebb tét egyáltalán nem kelti fel a figyelmet, a legnagyobb viszont annál inkább. Az álcázás tehát rendkívül fontos, de a következőkben először csak matematikai szempontból megyek bele a dolgokba.

A pénzkezelés elveit két fő részre lehet bontani a csapatjáték típusától függően:

1. a csapat tagjai külön-külön asztalnál játszanak egymástól függetlenül

2.  a csapattagok időnként egy asztalnál ülve játszanak (nagy játékos stratégia)

Játék külön asztaloknál

Ahogyan már az előzőekben is említettem, a csapatjáték előnye, hogy nagyobb tétben lehet fogadni, mert minden csapattag mögött az egész csapat által létrehozott alaptőke áll.

Más szóval ha például a csapat 3 főből áll, és mindenki bead 300.000 Ft-ot akkor a teljes alaptőke 900.000 Ft lesz. A kockázati tényező viszont ugyanaz marad. Azt azonban meg kell érteni, hogy ez nem jelenti azt hogy a maximum tétben kell fogadni állandóan, mert a csapatjáték még nem garantálja a kockázatmentességet.

A győzelem-vereség kockázata ugyanúgy megmarad, de ezt ellensúlyozza az, hogy egyszerre több játékos is játékban van. Ezek a természetes ingadozások a csapatjáték ellenére is benne lesznek a játékban, és ezt meg kell értenie minden tagnak.

Ha az aktuális tét meghatározásánál a Kelly féle kritériumot használnánk, akkor a következők szerint kéne eljárni. A Kelly féle kritérium azt mondja ki, hogy amennyi százalékos előnyünk van a kaszinóval szemben, annak az előnynek az alaptőkére vetített százalékával kell fogadunk. Tehát ha az alaptőke 900.000 Ft és a számláló szerint 1%-os előnyünk van a házzal szemben akkor, a következő leosztásban a tét 9000Ft lenne. Ha nyerünk az alaptőke 909.000 Ft-ra növekedne, és ha a következő leosztás során az előnyünk ismét 1% akkor a tét 9090 Ft lenne. Ha veszítenénk akkor az alaptőke 891000 Ft lenne, és feltételezve hogy az előnyünk továbbra is 1% az aktuális tét 8910 Ft lenne...

Amint látható, hogy ezzel a fogadási rendszerrel az asztalnál ülve nem sokra mennénk. Egyrészt az asztalnál ülve nehéz lenne állandóan a pontos összeget kiszámolni, másrészt nem tudnánk a megfelelő összegekkel fogadni. Arról már ne is beszéljünk, hogy ezzel a módszerrel felhívjuk magunkra a személyzet figyelmét. 

Emlékeztetőül:

A szerencsejátékosok nem fogadnak pontos összegekben, nekünk pedig úgy kell tűnnünk, mintha azok lennénk!

Ezért a Kelly féle kritérium egy módosított változatát fogjuk használni.

Az első kiigazítás magában foglalja az eltérést amit minden egyes kézzel játszunk. Az eltérés mértékét minden egyes kéz eredménye meghatározza.Elveszítünk egy egységnyi tétet (ez a gyakoribb), nyerünk egy egységnyi tétet (ez a ritkább), nyerünk másfél egységnyi tétet (ez a "természetesebb"), nyerünk két egységnyi tétet (duplázással, vagy szétválasztással), veszítünk két egységnyi tétet (ugyanúgy duplázással, vagy szétválasztással) és így tovább.

Az eltérés meghatározza, hogy milyen lehetőségeink is vannak. Egy olyan játékban ahol csak a 10 és 11-es értékre lehet duplázni, az eltérés alacsonyabb lesz, mint egy olyan játékban ahol bármelyik első két lapra ráduplázhatunk. Tehát egy nagyobb eltérésű játékban, több téttel fogunk játszani, mint egy kisebb eltérésű játékban. A pontos tét otthon persze kényelmesen kiszámítható, de élőben ez nem igazán megvalósítható. Ezért az eltérésből származó tét magyarázatára, jöjjön néhány beszédes számadat.

A játék túlnyomó részében, mintegy 75 %-ban fogjuk a Kelly féle kritériumot felhasználni.A játék túlnyomó részében a Kelly féle kritérumot egy kis kiigazítással fogjuk használni. Ez azt jelenti, hogy az aktuális előnyünket meg kell szorozzuk 0.75-el, majd ezt az értéket megszorozzuk az alaptőkénkel, hogy meghatározzuk a megfelelő tét nagyságát.

Erre azért van szükség, mert le kell vonnunk a kaszinó meglévő, "beépített" előnyét abból az eredményből amit a számolással kaptunk. Ez körülbelül 0.5 %. Például, ha a számláló állása szerint a TC értéke 4, akkor egy százaléknyi előnyünk van, de ebből levonva a ház beépített előnyét a tényleges előnyünk 1.5%.

Visszatérve az előző példához, ha az előnyünk 1% és az alaptőke 900.000 Ft a Kelly féle kritérium szerint a tét 9000 Ft. Ezt az eredményt meg kell szoroznunk 0,75-tel, így az ideális tét 6750 Ft lenne. Ezt kerekítve az a valódi tét 7000 Ft lenne.

Tehát ha eszerint a stratégia szerint játszotok az ideális tét nagyságát a 10.lecke - Pénzkezelés 2.rész alapján kell meghatározni.

Tehát mint az látható, ezért nem célszerű nagyon kicsi összegekben játszani, mert nehéz lenne a megfelelő nagyságú téttel, fogadni. Másrészt pedig, ez egy "tipikus kártyaszámoló" viselkedés, és ahogy azt már említettem, a csapat tagjainak úgy kell kinéznie, mint az átlagos játékosok.

Másrészt tényleg nem praktikus, hogy folyamatosan változtassuk a tét nagyságát az alaptőkéhez mérten, mert úgysem tudnánk teljesen arányosan fogadni. A Kelly féle kritérium használata azt jelentené, hogy minimalizálnánk a veszteséget, azonban a nyereség is jóval kisebb lenne. Így tehát a kockázatért cserébe egy megfelelően arányos tétrakási szisztémát kapunk.

Játék a nagy játékos stratégia szerint

Ha a csapat a "nagy játékos" stratégia szerint játszik a tétrakási szisztéma egy kicsit bonyolultabbá válik. Ilyenkor ugyanis két játékos lesz egy asztalnál, ugyanabban az időben és életbe lép a kovariancia törvénye. Lásd a 15.lecke - Játék több kézzel című fejezetet.

Ha a csapatból ketten vagy többen egy asztalnál ülnek, vagy egy személy több kézzel játszik az egyes kezek hatással lesznek egymásra.
Példaként: ha az osztó nyer, akkor a csapat mindkét tagja nagy valószínűséggel veszít, ha viszont az osztó veszít, valószínűleg mind a két csapattag nyerni fog.

A nagy játékos stratégiát alkalmazva a kovariancia miatt a helyzet kevésbé lesz kritikus, mintha egy ember játszana több kézzel, mert a feltételezés szerint a nagy játékos az asztalnál ülő kártyaszámoló tétjénél jóval nagyobb összegben fog fogadni. Ezt azonban ki is kell várni.

Példaként tegyük fel, hogy egy csapatban 8 kártyaszámoló van, (ebből egyik a nagy játékos), és az alaptőke 8 x 200.000 = 1.600.000 Ft. A stratégia az, hogy az asztalnál ülő játékosok valamelyike, akkor "hívja be" a nagy játékost ha az előny 1% vagy nagyobb.
A Hi/Lo rendszer szerint, ha a TC=3 , a kaszinónak 0.5% előnye van. Eszerint a nagy játékos tétje:

1 x 0.75 = 0.75 és  0.75 x 1.600.000 /100 = 12000 Ft 

Természetesen, ha a számláló értéke nagyobb, például a TC= 6 az előnyünk nagyobb, 2.5% és így  a tét is növekedni fog

2,5 x 0.75 = 1.875 és 1.875 x 1.600.000/100 = 30.000 Ft -ra.

Az asztalnál ülő kártyaszámolók nem tesznek túl nagy tétet, hogy ne vonják magukra a személyzet figyelmét. Azonban ügyelnünk kell arra is, hogy a nagy játékos se keveredjen gyanúba!
 

Tehát két választás lehetséges:

1.Az első, hogy a nagy játékos változtatja a tét nagyságát, úgy ahogy a számláló változik, amivel felhívja magára a teremfelügyelők figyelmét.

2. A második, hogy ugyanolyan nagyságú tétben fogad tovább, a számláló állásától függetlenül.

Hosszú távon a második választás tűnik jobbnak, ámbár lesznek olyan időszakok, amikor a tét túl nagy lesz, és lesz olyan amikor kicsi. Mivel azonban a nagy játékos nem fogja hirtelen megváltoztatni a tétjei nagyságát, ezért nem fog ráterelődni a gyanú.
Ezzel tehát találtunk egy  "arany középutat", amivel viszonylag nagy nyereséget érhetünk el, de a kockázat mértéke nem lesz túlságosan nagy.

Gyakorisági eloszlás fogalma

A nagy játékos tétjeinek ütemezése megkívánja, hogy megvizsgáljuk mit nevezünk gyakorisági eloszlásnak.

A gyakorisági eloszlás tapasztalati adatok, megfigyelések (egy valószínűségi változó realizálódott értékei) meghatározott szempont szerint kialakított csoportjai gyakoriságainak összessége.

És akkor ismét komolyra fordítva a szót...

Ez a megfogalmazás a számunkra azt jelenti, hogy a játék során milyen gyakran lesz a TC értéke pozitív vagy negatív.

Ez elsősorban attól függ, hogy az adott kaszinóban milyen a penetráció. Minél nagyobb lesz a penetráció, azaz az osztó minél mélyebben helyezi el a hat pakliban a jelölőkártyát annál gyakrabban találkozhatunk magas vagy alacsony értékű számlálóval.

Ha például hat paklis játék során a a penetráció 67 %-os, a hat pakliból körülbelül 4 kerül kiosztásra mielőtt újrakevernék a paklikat. Ebben az esetben az idő 7 %-ában a TC értéke 3 vagy még nagyobb is lehet.

Ugyanebben az esetben 75%-os penetráció esetén, 4.5 pakli kerül kiosztásra az újrakeverés előtt, és megközelítően majdnem 9%-ban lesz a TC értéke 3 vagy magasabb. 83%-os "álom" penetráció esetén, 5 pakli kerülne kiosztásra a keverés előtt és az időnek mintegy 11%-ában lenne a TC értéke 3 vagy még magasabb.

Ebből látható, milyen előnyökkel is jár az ha minél nagyobb a penetráció.Elsődleges szempont, hogy a nagy játékost minél több, kézhez juttassuk. Mivel az eseteknek csak egy részében lesz a TC értéke 3 vagy nagyobb, ezért szükséges, hogy a csapat tagjai minél több asztalnál üljenek, és megtalálják ezeket a helyzeteket.

Ha az eseteknek, csak a 7%-ában lesz a TC megfelelő akkor nyilvánvaló, hogy a nagy játékos sokat fog várakozni, ami igencsak felkelti a teremfelügyelők figyelmét. Ebben az esetben több csapattagra lesz szükség.

Ha a penetráció nagyobb, többször lesz a pakli állása kedvezőbb, így a kártyaszámolók, többször tudják behívni a nagy játékost. Így a nagy játékos az őrült szerencsejátékos képét fogja festeni, aki az egyik asztaltól a másikig megy, ami kevésbé lesz feltűnő.

A gyakorisági eloszlás lehetővé teszi a számunkra, hogy meghatározzuk, mi is lesz az az átlagos számérték amikor a nagy játékost behívjuk az asztalhoz. Azt már tudjuk, hogy a minimális érték amikor a nagy játékost érdemes behívni, ha a TC értéke 3. 75%-os penetrációnál, ez az érték az idő 3.7%-ában fog előfordulni. TC=4 az idő 2%-ban, TC=5 az esetek 1.2%-ban, TC=6 pedig az esetek 1.8%-ában fog előfordulni. Ha ebből egy súlyozott átlagot számolunk akkor 3.5 kapunk, ami azt jelenti, hogy az átlagos előnyünk a kaszinóval szemben 1.75% lenne. Azért csak lenne, mert ebből, le kell vonnunk, a kaszinó beépített előnyét 0.5%-ot.

Tehát a nagy játékos átlagos előnye minden egyes kéznél amikor játékban lesz 0,75-0.5=0,25 azaz 0,25%.

Beszéljünk egy kicsit arról,hogy mikor és hogyan is érdemes távoznia a nagy játékosnak az asztaltól!

Nyilvánvaló, hogy amikor a nagy játékost behívjuk, a következő leosztásban a számláló elkezd lecsökkenni. Ha a TC értéke 3 alá csökken a nagy játékosnak el kéne hagynia az asztalt. A megfelelő látszat kedvéért, mégis érdemes az asztalnál maradnia, addig amíg megfelelő az előny a házzal szemben. Tehát addig amíg a TC értéke nem csökken 2 alá. Addig azonban mivel a nagy játékos nagyobb tétben játszik,az alaptőkében is nagyobb ingadozások fognak történni. Lásd a 10.lecke - Pénzkezelés 2. rész című részt.

Mivel a nagy játékos akkor is játékban lesz még amikor az esélyek már csökkennek ez megköveteli, hogy egy átlagos előnnyel számolva meghatározzuk a tétet az alaptőkéhez mérten, amivel játszani fog.

Az átlagos előny 1.25% körül lesz ezért visszatérve az előző példához

0.75 x 1.25 x 1.600.000/100 = 15.000 Ft

 

Tehát a nagy játékos minden kézzel 15.000 Ft-al fog fogadni feltételezve hogy a TC értéke nem kisebb mint kettő!

Másik módja, hogy növeljük a csapat nyereségét, ha a nagy játékos amikor csak lehetséges, két kézzel játszik. Egészen pontosan, ezzel növeljük azt a látszatot, hogy a nagy játékos csak egy szerencsejátékos, de a csapat kockázata nem nő.Ez pedig ismét visszavezet bennünket a 15.lecke - Játék több kézzel című részben ismertetett kovariancia fogalmához. Annak érdekében hogy csökkentsük a kockázatot ismét a kelly féle kritériumot fogjuk segítségül hívni.1.600.000 Ft-os alaptőkével:

1.25 x 0.55 x 1.600.000/100 = 11.000 Ft

azaz

kezenként 11.000 Ft-al kéne fogadnia a nagy játékosnak, ez lefelé kerekítve 10.000 Ft lesz.

Összegezve tehát:

A nagy játékost akkor érdemes behívni ha a TC nagyobb vagy egyenlő 3-nál!

és

Akkor érdemes távoznia amikor a TC értéke 2 alá csökken!

Az asztalnál ülő kártyaszámolóknak mindig a minimum tétben érdemes játszaniuk!

 

A teremfelügyelők szemszögéből nézve a dolgot, egy szerencsejátékos játszik az asztalnál, mire odamegy egy másik szerencsejátékos azzal az elképzeléssel, hogy "Ez már régóta ennél az asztalnál ül, biztosan tud valamit."

leül - játszik - nyer - távozik

A kaszinók nem szeretnének kártyaszámolókat látni az asztaloknál csupán szerencsejátékosokat? 

Meg fogják kapni őket...

Már megjelent A Blackjack Alapjai című ingyenes e-könyv 

Töltsd le most!

Letöltés

Kérdésed, véleményed van?

Írj ide:  billybones81@gmail.com