Ahogy az előző részben említettem, a kártyaszámolást a Hi/Lo rendszeren keresztül fogom megtanítani.
Könnyen megtanulható, kezelhető, viszonylag hatékony a legtöbb játékban, különösen a több paklival játszott játékban, ahol nagy tétekben lehet játszani. De el kell ismernem, ennek a rendszernek is vannak korlátai amit más rendszerekkel jobban ki lehetne használni. Ebben a részben meg fogom vizsgálni az egyes rendszereket, hogy mindenki eldönthesse melyik is a számára a legmegfelelőbb.
Úgy gondolom megtanulni egy új számolási rendszert nagyon könnyű, és természetesen más és más rendszert kellene használnod, ha egy, vagy ha több paklis játékot játszanál. A legegyszerűbb persze, ha mindig csak az egyiknél maradsz.
Hogyan is működnek a kártyaszámoló rendszerek?
Az alábbiakban röviden be fogom mutatni, és segítek megértetni, hogy és miért is működnek a kártyaszámoló rendszerek úgy ahogy. Minden rendszer így-vagy úgy de elismeri, hogy egyes kártyák fontosabbak, mások pedig kevésbé fontosak a játékosok számára, és minden laphoz egy-egy pontértéket rendel. Így ezeket számolva a játékos tudni fogja, hogy éppen előnyben, vagy hátrányban van a kaszinóval szemben.
A legfontosabb lap a játékosok számára az ász mert az adja a blackjacket, az ász és 10-es lapkombinációt. A nyereség amit az ász használatával elérhetünk elsőrendű fontosságú, mintegy 2.3 %-os. Más szavakkal kifejezve a játék során az ász használatával plusz pénzhez jutunk, mert az egyes játékszabályok adta előnyökön kívül további 2.3%-os előnyünk lesz a házzal szemben. Ezért az ász jelenléte vagy nemléte a pakliban mérhető hatással lesz az előnyünkre vagy a hátrányunkra. Ha például egy paklis játék során mind a négy ászt eltávolítjuk a pakliból, a kaszinó szinte behozhatatlan előnyre tesz szert ellenünk.
Ugyanezt elmondhatjuk az 5-ös lapról, ami az osztó számára fontos, mert 12 és 16-os értékek között 17 és 21 közti eredményt érhet el vele. Egy paklis játék során, ha az összes 5-ös lapot eltávolítanánk a pakliból, máris 2%-os előnyhöz jutnánk a kaszinóval szemben! Tehát egy kártyaszámoló rendszer elsődlegesen segít megállapítani, hogy éppen előnyben vagy hátrányban vagyunk a kaszinóval szemben.
Egy jó lapszámolási rendszer másik feladata, hogy tájékoztasson, hogyan is kéne megjátszanunk egy adott leosztást. Egészen pontosan, hogy mikor is kell eltérnünk az alapstratégiától. Ha például egy paklis játék során mind a 4 darab 5-ös értékű lap kimenne és 16-ot kapnál az osztó 10-es lapja ellen húznál vagy megállnál? Nos, talán, de az 5-ös lapok eltávolítása a te eredményeidre is hatással lehet, és ez a későbbi leosztások során nagyon is hasznos, és felhasználható információ.
Azonban ez a megközelítés kevésbé pontos, mivel a játék folyamán az értékek folyamatosan változnak! Egy 5-ös lap értéke ha 16-unk van és húzunk nagyon magas, ám ha a lapjaink értéke mindössze 9 és dupláznánk, nagyon alacsony. Minden amit alapvetõen tehetünk az 5-ös hatására, hogy megjátszuk a kezet, és reméljük a legjobbakat. Ebbõl kitűnik, hogy ez ahhoz fog vezetni, hogy ha a számoló rendszernek jó a fogadási hatékonysága, akkor kevésbé lesz jó hatással a játszhatóságra. Ugyanez igaz lesz megfordítva is, ha egy rendszernek jó a játszhatósága, kevésbé lesz megfelelő az fogadási hatékonysága.
Mielőtt tovább mennénk, meg kell hogy vizsgáljunk még egy területet. Ez pedig a biztosítás kötése, ha az osztónak a felső lapja Ász. Nagyon egyszerűen, csak egyetlen egy kérdést kell feltennünk. Mi van ha az osztó másik lapja 10-es? Ennek az esélyét nagyon könnyen meghatározhatjuk ha nyomon követjük a 10-es értékű lapok arányát, és így tökéletes döntést hozhatunk a biztosítás kötéséről. Tökéletesnek mondom, mert nem fogunk állandóan jó döntést hozni, azonban ha nyomon követjük a 10-es értékű lapokat, akkor ez hosszú távon nyereséget fog hozni.
A képesség hogy pontosan meghatározzuk a biztosítás szükségességét, nagyon fontos, és ez az egyszerű, mégis fontos variáció az alapstratégiában kihatással lesz a nyereségünkre. Az alapstratégia döntéseinek megváltoztatása a számláló értékének változásával, szintén előnyhöz juttat minket, a kaszinóval szemben. Az, hogy egy számláló rendszernek, mennyire jó az "előrejelző képessége" a 10-es értékű lapokkal kapcsolatban igen fontos szempont. Az a rendszer amely nagyon pontos a biztosítás kötésének meghatározásában, meglepően jó lesz a játék során a döntések meghatározásában, de a használatával egyenesen pocsék lesz az előnyünk a kaszinóval szemben.
A három szempont
A kártyaszámoló rendszereket három szint szerint szokás beosztani.
A 2.szint elnevezés arra utal, hogy a lapokhoz rendelt lehetséges pontértékek, +1;+2;0;-1 vagy-2. Ezek a rendszerek több kategóriára bontják a lapokat, tehát bizonyos kártyáknak nagyobb hatást tulajdonítanak, mint a többinek.
Ilyen lap például az előzőleg már említett 5-ös lap. Ez a lap segíthet az osztónak legjobban, ha 12-16-os értékű kártyákat kap. Tehát ha az összes ötöst kimegy a pakliból akkor az osztó hátrányba kerül velünk szemben. A hármasok már kevésbé jelentősek, de sok 1. szintű rendszerben a 3-as és az 5-ös lapok ugyanakkora értékkel kerülnek súlyzásra. A 2. és a magasabb szintű rendszerek különbséget tesznek a 3-as és az 5-ös lapok közt.
A 2. szintű rendszereknek két fő típusa létezik. Ezek az ászt figyelembe vevő és az ászt nem figyelembe vevő rendszerek. A két rendszer az ászt eltérő módon pontozza. Az előzőekben említettek alapján az ász egyedülálló szerepet játszik a blackjack elérésének szempontjából. Tehát a játékos számára a legfontosabb kártya lehet.
Azonban ha például 14-es értékre húznánk ászt akkor már csak mint "kis" lapot vehetnénk figyelembe, és összesen 15-ös értéket kapnánk. Ha tudjuk,hogy a játék során sok ász ment már ki a pakliból, akkor ez nagyon is hasznos információ a fogadás szempontjából, ám ha például 12-re húznánk ászt akkor megint csak alacsony értékű lapként vehetnénk figyelembe.Ezért a 2. szintű rendszerek az ászt mint alacsony lapot, vagy mint magas lapot veszik figyelembe. Ez az eltérés pedig jelentős hatással van a játszhatóságra, a fogadási hatékonyságra, és a biztosítási hatékonyságra.
Játszhatóság : 64%
Biztosítási Hatékonyság: 85%
Leghatékonyabb: szinte az összes játékban,de leginkább az egy paklis játékokban
Előny : könnyen megtanulható, könnyen kezelhető hosszú játék során is, mivel az ász értéke szintén -1 pont, hasonló a Hi/Lo rendszerhez
Hátrány : A pontos állás TC meghatározása nem könnyű fél paklinál, és több pakli esetén még nehezebb
Könyv : Arnold Snyder - Blackbelt in Blackjack
Játszhatóság : 69%
Biztosítási Hatékonyság : 91%
Leghatékonyabb: Az egy paklis játékokban
Előny : Ez a rendszer kínálja a legnagyobb együttes hatékonyságnövekedést amit ezen a szinten egy rendszer adni tud.
Hátrány : Nehéz megtanulni és nehéz pontosan használni a több paklis játékokban.
Könyv : Ken Uston - Million Dollar Blackjack
Megjegyzés: Mivel számítógépet nem tudsz magadal vinni a kaszinóba, a legjobb ha ezt a rendszert használod.A használathoz viszont külön számolnod kell az ászokat, ami több pakli esetén nem könnyű. Mivel a lapok értékei eltérnek egymástól egy zsúfolt asztalnál a kaszinóban eléggé nehézkes ezt alkalmazni.
Játszhatóság : 57%
Biztosítási Hatékonyság : 73%
Leghatékonyabb: a több paklis játékokban,ahol nagy tétekben lehet játszani
Előny : Kicsit ijesztő lehet, de valójában könnyű megtanulni.
Hátrány : alacsony biztosítási hatékonyság
Könyv: Stanford Wong - Professional Blackjack
Úgy gondolom megtanulni egy új számolási rendszert nagyon könnyű, és természetesen más és más rendszert kellene használnod, ha egy, vagy ha több paklis játékot játszanál. A legegyszerűbb persze, ha mindig csak az egyiknél maradsz.
Hogyan is működnek a kártyaszámoló rendszerek?
Az alábbiakban röviden be fogom mutatni, és segítek megértetni, hogy és miért is működnek a kártyaszámoló rendszerek úgy ahogy. Minden rendszer így-vagy úgy de elismeri, hogy egyes kártyák fontosabbak, mások pedig kevésbé fontosak a játékosok számára, és minden laphoz egy-egy pontértéket rendel. Így ezeket számolva a játékos tudni fogja, hogy éppen előnyben, vagy hátrányban van a kaszinóval szemben.
A legfontosabb lap a játékosok számára az ász mert az adja a blackjacket, az ász és 10-es lapkombinációt. A nyereség amit az ász használatával elérhetünk elsőrendű fontosságú, mintegy 2.3 %-os. Más szavakkal kifejezve a játék során az ász használatával plusz pénzhez jutunk, mert az egyes játékszabályok adta előnyökön kívül további 2.3%-os előnyünk lesz a házzal szemben. Ezért az ász jelenléte vagy nemléte a pakliban mérhető hatással lesz az előnyünkre vagy a hátrányunkra. Ha például egy paklis játék során mind a négy ászt eltávolítjuk a pakliból, a kaszinó szinte behozhatatlan előnyre tesz szert ellenünk.
Ugyanezt elmondhatjuk az 5-ös lapról, ami az osztó számára fontos, mert 12 és 16-os értékek között 17 és 21 közti eredményt érhet el vele. Egy paklis játék során, ha az összes 5-ös lapot eltávolítanánk a pakliból, máris 2%-os előnyhöz jutnánk a kaszinóval szemben! Tehát egy kártyaszámoló rendszer elsődlegesen segít megállapítani, hogy éppen előnyben vagy hátrányban vagyunk a kaszinóval szemben.
Egy jó lapszámolási rendszer másik feladata, hogy tájékoztasson, hogyan is kéne megjátszanunk egy adott leosztást. Egészen pontosan, hogy mikor is kell eltérnünk az alapstratégiától. Ha például egy paklis játék során mind a 4 darab 5-ös értékű lap kimenne és 16-ot kapnál az osztó 10-es lapja ellen húznál vagy megállnál? Nos, talán, de az 5-ös lapok eltávolítása a te eredményeidre is hatással lehet, és ez a későbbi leosztások során nagyon is hasznos, és felhasználható információ.
Azonban ez a megközelítés kevésbé pontos, mivel a játék folyamán az értékek folyamatosan változnak! Egy 5-ös lap értéke ha 16-unk van és húzunk nagyon magas, ám ha a lapjaink értéke mindössze 9 és dupláznánk, nagyon alacsony. Minden amit alapvetõen tehetünk az 5-ös hatására, hogy megjátszuk a kezet, és reméljük a legjobbakat. Ebbõl kitűnik, hogy ez ahhoz fog vezetni, hogy ha a számoló rendszernek jó a fogadási hatékonysága, akkor kevésbé lesz jó hatással a játszhatóságra. Ugyanez igaz lesz megfordítva is, ha egy rendszernek jó a játszhatósága, kevésbé lesz megfelelő az fogadási hatékonysága.
Mielőtt tovább mennénk, meg kell hogy vizsgáljunk még egy területet. Ez pedig a biztosítás kötése, ha az osztónak a felső lapja Ász. Nagyon egyszerűen, csak egyetlen egy kérdést kell feltennünk. Mi van ha az osztó másik lapja 10-es? Ennek az esélyét nagyon könnyen meghatározhatjuk ha nyomon követjük a 10-es értékű lapok arányát, és így tökéletes döntést hozhatunk a biztosítás kötéséről. Tökéletesnek mondom, mert nem fogunk állandóan jó döntést hozni, azonban ha nyomon követjük a 10-es értékű lapokat, akkor ez hosszú távon nyereséget fog hozni.
A képesség hogy pontosan meghatározzuk a biztosítás szükségességét, nagyon fontos, és ez az egyszerű, mégis fontos variáció az alapstratégiában kihatással lesz a nyereségünkre. Az alapstratégia döntéseinek megváltoztatása a számláló értékének változásával, szintén előnyhöz juttat minket, a kaszinóval szemben. Az, hogy egy számláló rendszernek, mennyire jó az "előrejelző képessége" a 10-es értékű lapokkal kapcsolatban igen fontos szempont. Az a rendszer amely nagyon pontos a biztosítás kötésének meghatározásában, meglepően jó lesz a játék során a döntések meghatározásában, de a használatával egyenesen pocsék lesz az előnyünk a kaszinóval szemben.
A három szempont
Minden lapszámláló rendszert, három féle szempont szerint osztályozunk. Eszerint a három szempont szerint vizsgáljuk meg, hogy az adott rendszer hogyan kezeli a fent említett tényezőket.
1. A fogadási hatékonyság (FH)
A fogadási hatékonyság segít megállapítani hogy mekkora előnyben vagy hátrányban vagyunk a kaszinóval szemben. Például, ha egy adott kaszinó a saját szabályai szerint 0.5%-os előnyben van azzal a játékossal szemben aki a megfelelő alapstratégiát használja, és olyan kártyaszámoló rendszert használ amely 100%-os FH-val rendelkezik, akkor pontosan meghatározható a játékos előnye vagy hátránya, ha a játékos pontosan számol, és pontosan határozza meg a számlálót. Természetesen, ehhez szükséges, hogy megfelelő mennyiségű alaptőke (bankroll) álljon a rendelkezésére, mert lehet, hogy éppen előnyben van,de ebből nem feltétlenül következik, hogy az adott leosztást ő nyeri meg.
2. A játszhatóság (J)
A játszhatóság megmutatja, hogy a játék alatt az egyes leosztások során megfelelő döntéseket hozunk e, ha változtatjuk az alapstratégiánkat a számláló állásához mérten. A játszhatóság azonban nem tér ki a biztosítási hatékonyságra.
3. Biztosítási hatékonyság (BH)
A biztosítási hatékonyság megmutatja hogy, ha az osztó felső lapja ász lenne, és biztosítanánk a tétünket, akkor mennyire cselekednénk helyesen.
Ezt a három szempontot (FH;J;BH) százalékos értékben szokás megadni. Egyes esetekben a rendszerek nagy pontossággal működnek, máskor viszont az előrejelzések teljesen pontatlanok lesznek. A Hi/Lo rendszer például 82%-os pontosságú ha arról kéne döntenünk, hogy duplázzunk e 11-re az osztó ásza ellen. Azonban ha a 16 a 9-es ellen meg kéne állnunk, akkor az előrejelzés pontossága csak 53%-os.
A legjobbak legjobbika
A legjobb rendszer a fogadásokhoz, amely a BH-t 100%-os pontossággal határozza meg. Ennek a rendszernek a játszhatósága azonban csak 70%-os pontosságú. Sajnos olyan rendszer nem létezik amely mindent egyszerre tartalmazna. Ezért, hogy melyik rendszer is lesz a legalkalmasabb a számodra, azt saját magadnak kell eldöntened.
Egy paklival játszott blackjackhez, ahol kis tétekben lehet fogadni (maximum az alaptét négyszereséig növeled a tétet) olyan rendszert érdemes választani, amelynek a játszhatósága a legmagasabb. Nagy tétekben fogadó játékosoknak (ahol a maximum tét az alaptét 12-szerese), olyan rendszert kell választaniuk amelynek az FH-ja erős. Azok akik gyakran csapatban játszanak (erről majd egy későbbi leckében), egy magas fogadási hatékonyságú rendszert érdemes megtanulniuk, és ki kell dolgozniuk a megfelelő jelrendszert, amivel az asztalnál ülve meg tudják osztani egymással az információkat.
A következőkben ismertetni fogom az egyes rendszereket, megvitatva azok erősségeit, és gyengéit. A számok azonban önmagukban nem segítenek. Hiába játszol órákon át egy erős rendszerrel, ha közben hibákat követsz el.
A kártyaszámoló rendszereket három szint szerint szokás beosztani.
1. szint
Az 1. szintű rendszereknél a lapok hozzárendelt értéke -1; 0 vagy +1 lehet.
2.szint
A 2. szintű rendszereknél a kártyák értéke lehet -2 ; -1 ; 0 ; +1 vagy +2.
3. szint
A 3. szintű rendszerekben a lehetnek olyan lapok amelyekhez a hozzárendelt pontértékek közt lehet 3-as is.
Ezenkívül a lapszámoló rendszereket két nagy csoportba osztjuk.
1. Kiegyensúlyozott (a pakli összértéke a lapokhoz rendelt pontértékek alapján nulla)
2. Kiegyensúlyozatlan (a pakli összértéke a lapokhoz rendelt pontértékek alapján nem nulla)
Ezenkívül a lapszámoló rendszereket két nagy csoportba osztjuk.
1. Kiegyensúlyozott (a pakli összértéke a lapokhoz rendelt pontértékek alapján nulla)
2. Kiegyensúlyozatlan (a pakli összértéke a lapokhoz rendelt pontértékek alapján nem nulla)
Végezetül meg kell említenünk az "elméleti rendszereket" is. Ezek az ember számára nem igazán használhatóak, főleg nem egy kaszinóban az asztalnál, csupán a számítógépek boldogulnak velük.
1.szintű rendszerek
Az 1. szint arra utal, hogy ezekben a számoló rendszerekben, a lapokhoz rendelt pontok értéke +1;0 vagy -1. Ez teszi ezeket a rendszereket népszerűvé, mivel a használatukhoz nem kellenek különleges képességek, minden átlagember elboldogul velük. Az alábbiakban aszerint fogjuk megvizsgálni ezeket a rendszereket, hogy hogyan kezelik az ászt.
Az ász ahogy már a korábbiakban is említettem, egyedülálló szerepet tölt be a játékban mert ez a lap adja a blackjack az ász és10-es kombinációját. Az ászt a fogadások szempontjából "magas" lapként, a játék szempontjából viszont "alacsony" lapként kezeljük. Ha például 14-es értékre ászt húzol, akkor csak 15-öd lesz.
Azonban ha tudod, hogy a játék során már rengeteg ász ment ki, vagy még rengeteg ász van a pakliban akkor ez az információ, nagyon is fontos lesz a tétrakás szempontjából. Ezért a kártyaszámoló rendszerek az ászt két féle módon kezelik. Egyes rendszerekben az ász semleges lapként kap szerepet, és az értéke 0, vagy mint magas lap, és az értéke -1.
Ez pedig jelentősen meghatározza a játék előzőekben említett három fontos tényezőjét azaz a játszhatóságot, a fogadási hatékonyságot, és a biztosítási hatékonyságot.
Az ász ahogy már a korábbiakban is említettem, egyedülálló szerepet tölt be a játékban mert ez a lap adja a blackjack az ász és10-es kombinációját. Az ászt a fogadások szempontjából "magas" lapként, a játék szempontjából viszont "alacsony" lapként kezeljük. Ha például 14-es értékre ászt húzol, akkor csak 15-öd lesz.
Azonban ha tudod, hogy a játék során már rengeteg ász ment ki, vagy még rengeteg ász van a pakliban akkor ez az információ, nagyon is fontos lesz a tétrakás szempontjából. Ezért a kártyaszámoló rendszerek az ászt két féle módon kezelik. Egyes rendszerekben az ász semleges lapként kap szerepet, és az értéke 0, vagy mint magas lap, és az értéke -1.
Ez pedig jelentősen meghatározza a játék előzőekben említett három fontos tényezőjét azaz a játszhatóságot, a fogadási hatékonyságot, és a biztosítási hatékonyságot.
Mennyire hatékony egy 1. szintű rendszer?
Természetesen a hatékonyság attól függ, hogy a hatékonyságot miben és hogyan állapítjuk meg. Ha szigorúan a számokat szeretnéd megvizsgálni, akkor a legjobb amit egy ilyen rendszertől kaphatsz :
- 97%-os fogadási hatékonyság,
- 63%-os játszhatóság,
- 100%-os biztosítási hatékonyság, amivel más 1. szintű rendszerek nem rendelkeznek.
De, ha a hatékonyságot szeretnénk mérni, megemlíthetjük a könnyű megtanulhatóságot, és a használhatóságot. Az 1. szintű rendszerek, ezen szempontok szerint kiválóan teljesítenek. Tehát a választás azon szempontok alapján is történhet, hogy milyen jellegű játékot fogsz játszani.Ez pedig attól független lesz, hogy mennyire vagy profi, vagy sem, mekkora tétekben fogadsz, milyen gyakran játszol. A legtöbb pénzt összességében az 1.szintű rendszerek használói nyerik el a kaszinóktól.
A legnépszerűbb 1. szintű rendszerek
A következőkben öt rendszert fogok bemutatni. Van még több is, de a választásom elsődlegesen azért esett ezekre, mert ezek könnyen megtanulhatóak, és használhatóak.
1. Hi/Lo
Pont Értékek:
Pont Értékek:
+1 = 2;3;4;5;6
0 = 7;8;9
-1 = 10;J;D;K;A
Fogadási hatékonyság : 97%
Játszhatóság : 51 %
Biztosítási hatékonyság : 79%
Leghatékonyabb: azokban a játékokban ahol az alaptétünk minimum 1-8 szorosában fogadhatunk
Leghatékonyabb: azokban a játékokban ahol az alaptétünk minimum 1-8 szorosában fogadhatunk
Előny: könnyen megtanulható, könnyen kezelhető, hosszú időn keresztül is fáradság nélkül használható
Hátrány: Nem határozza meg teljesen pontosan, hogy mikor kell eltérnünk az alapstratégiától
Könyv: Stanford Wong - Professional Blackjack (1994)
2. Uston Advanched Plus/Minus
Pont értékek:
+1: 3;4;5;6;7
0 : 2;8;9
-1 : 10;J;D;K;A
Fogadási hatékonyság : 95 %
Játszhatóság : 54,7 %
Biztosítási hatékonyság : 79 %
Leghatékonyabb: azokban a játékokban ahol az alaptétünk minimum 1-8 szorosában fogadhatunk
Előny: könnyen megtanulható, könnyen kezelhető, hosszú időn keresztül is fáradság nélkül használható
Hátrány: Nem határozza meg teljesen pontosan, hogy mikor kell eltérnünk az alapstratégiától
Könyv: Ken Uston - Million Dollar Blackjack
3. Hi-Opt 1
Pont értékek:
+1 : 3;4;5;6
0 : 2;7;8;9;A
-1: 10;J;D;K
Fogadási hatékonyság : 88 %
Játszhatóság : 61,5 %
Biztosítási hatékonyság : 85 %
Előny : könnyen megtanulható ; jól alkalmazható a több paraméterű számoláskor ; ráadásul ha a kaszinó személyzete megfigyelne minket, és a Hi/Lo rendszer szerint számolnak akkor könnyen megtéveszthetőek a számolásban
Hátrány : Ahhoz hogy igazán hatékony legyen az ászokat külön kell számolnunk, több pakli esetén ez zavaró lehet
Könyv: Humble & Cooper - The World's Greatest Blackjack Book
4. The Canfield Expert Count
Pont értékek :
+1: 3;4;5;6;7
0 : 2;8;A
-1 : 9;10;J;D;K
Fogadási hatékonyság : 86 %
Játszhatóság : 62,3 %
Biztosítási hatékonyság : 85 %
Előny :Könnyen megtanulható; ha a kaszinó személyzete figyelne, és a Hi/Lo rendszer szerint számolnak akkor könnyen megtéveszthetőek a számolásban
Hátrány : Ahhoz hogy igazán hatékony legyen az ászokat külön kell számolnunk, több pakli esetén ez zavaró lehet
Könyv: Richard Canfield - Blackjack Your Way to Riches
5. The insurrence Count
Ámbár első megfigyelésre nem úgy tűnik, azonban, ez a rendszer is 1. szintű. Az értéke abban rejlik, hogy segítségével össze lehet játszani egy csapattaggal aki ugyanannál az asztalnál ül. Egyikük egy hagyományos rendszert használ a fogadáshoz és a játékhoz, a másik személy ezt a rendszert használja a biztosítási téthez.
Pont értékek:
4 = 2;3;4;5;6;7;8;9;A
-9 = 10;J;D,K
Fogadási hatékonyság : 72 %
Játszhatóság : 62,1 %
Biztosítási Hatékonyság : 100 %
Leghatékonyabb : Biztosításkötésnél, egy vagy több paklival játszott játék esetén
Előny : Teljességgel kihasználja a a biztosításkötés adta tétlehetőséget, ami a legfontosabb alapstratégia variáció
Hátrány : Használható "hagyományos" kártyaszámoló rendszerként, azonban a fogadási hatékonyság kicsi. Ezért valóban szükséges egy másik játékos is.
2. szintű rendszerek
Ilyen lap például az előzőleg már említett 5-ös lap. Ez a lap segíthet az osztónak legjobban, ha 12-16-os értékű kártyákat kap. Tehát ha az összes ötöst kimegy a pakliból akkor az osztó hátrányba kerül velünk szemben. A hármasok már kevésbé jelentősek, de sok 1. szintű rendszerben a 3-as és az 5-ös lapok ugyanakkora értékkel kerülnek súlyzásra. A 2. és a magasabb szintű rendszerek különbséget tesznek a 3-as és az 5-ös lapok közt.
A 2. szintű rendszereknek két fő típusa létezik. Ezek az ászt figyelembe vevő és az ászt nem figyelembe vevő rendszerek. A két rendszer az ászt eltérő módon pontozza. Az előzőekben említettek alapján az ász egyedülálló szerepet játszik a blackjack elérésének szempontjából. Tehát a játékos számára a legfontosabb kártya lehet.
Azonban ha például 14-es értékre húznánk ászt akkor már csak mint "kis" lapot vehetnénk figyelembe, és összesen 15-ös értéket kapnánk. Ha tudjuk,hogy a játék során sok ász ment már ki a pakliból, akkor ez nagyon is hasznos információ a fogadás szempontjából, ám ha például 12-re húznánk ászt akkor megint csak alacsony értékű lapként vehetnénk figyelembe.Ezért a 2. szintű rendszerek az ászt mint alacsony lapot, vagy mint magas lapot veszik figyelembe. Ez az eltérés pedig jelentős hatással van a játszhatóságra, a fogadási hatékonyságra, és a biztosítási hatékonyságra.
A 2. szintű rendszerek hatékonysága
Ezeknek a rendszereknek a használatával,csak kis mértékű járulékos előnyök érhetőek el. Például a legjobb 1.szintű rendszer játszhatósága 62,3%, a legjobb 2. szintű rendszer játszhatósága is csupán 67%. Hogy mit is jelent ez?
Ha valaki egy paklis játékot tudna játszani 100%-os pontossággal, és az osztó rendszeresen kiosztaná a kártyák felét, a stratégia használata mintegy 95%-os hatásfokú lenne. A rendszer 67%-os hatékonyságú, ezért a nyereség 0,95 x 67 % = 0,64% lenne.
A legjobb egyes szintű rendszer használatával (az ászok külön számolása nélkül) az előny 0,95 x 62,3% = 0,59%. Hogy ez a 0,05 %-os (igen 5 század százalékos) plusz nyereség mennyire is éri meg azt mindenki döntse el magának.
Nos ha 2000 Ft-os alaptétben játszanánk akkor a többlet nyereség úgy 100 Ft lenne! Megérné??
Ugyanígy a fogadási hatékonyság, és a biztosítási hatékonyság növekedéséből származó előny sem észrevehető.
A 2.szintű rendszerek játszhatósága csaknem 25%-al magasabb és ez adja a népszerűségét. De valószínűleg amint egy jobb 1. szintű rendszer kerülne kidolgozásra, ez a népszerűség csökkenne.
Ha valaki egy paklis játékot tudna játszani 100%-os pontossággal, és az osztó rendszeresen kiosztaná a kártyák felét, a stratégia használata mintegy 95%-os hatásfokú lenne. A rendszer 67%-os hatékonyságú, ezért a nyereség 0,95 x 67 % = 0,64% lenne.
A legjobb egyes szintű rendszer használatával (az ászok külön számolása nélkül) az előny 0,95 x 62,3% = 0,59%. Hogy ez a 0,05 %-os (igen 5 század százalékos) plusz nyereség mennyire is éri meg azt mindenki döntse el magának.
Nos ha 2000 Ft-os alaptétben játszanánk akkor a többlet nyereség úgy 100 Ft lenne! Megérné??
Ugyanígy a fogadási hatékonyság, és a biztosítási hatékonyság növekedéséből származó előny sem észrevehető.
A 2.szintű rendszerek játszhatósága csaknem 25%-al magasabb és ez adja a népszerűségét. De valószínűleg amint egy jobb 1. szintű rendszer kerülne kidolgozásra, ez a népszerűség csökkenne.
Személy szerint úgy gondolom, a Hi/Lo rendszer mégiscsak a leghatékonyabb a többpaklis játékok során, ahol lehet viszonylag nagy tétben fogadni.
Ám ha egyszer egy paklis játékot játszanék valahol akkor a Hi Opt 1 rendszert választanám, hogy mellékesen tudjam számolni az ászokat. Ha csak egy paklis játékot játszanék akkor valószínű, hogy áttérnék valamelyik 2. szintű rendszer használatára.
Ám ha egyszer egy paklis játékot játszanék valahol akkor a Hi Opt 1 rendszert választanám, hogy mellékesen tudjam számolni az ászokat. Ha csak egy paklis játékot játszanék akkor valószínű, hogy áttérnék valamelyik 2. szintű rendszer használatára.
A következőkben két 2.szintű rendszert fogok bemutatni. Szintén van belőle több is, azonban az elsődleges szempont megint a könnyű megtanulhatóság, használhatóság volt.
The Zen Count
Pont Értékek:
Pont Értékek:
+2 = 4,5,6,
+1 = 2,3,7
0 = 8,9
-1 = A
-2 = 10
Fogadási Hatékonyság : 96% Játszhatóság : 64%
Biztosítási Hatékonyság: 85%
Leghatékonyabb: szinte az összes játékban,de leginkább az egy paklis játékokban
Előny : könnyen megtanulható, könnyen kezelhető hosszú játék során is, mivel az ász értéke szintén -1 pont, hasonló a Hi/Lo rendszerhez
Hátrány : A pontos állás TC meghatározása nem könnyű fél paklinál, és több pakli esetén még nehezebb
Könyv : Arnold Snyder - Blackbelt in Blackjack
Az Omega II Count
Pont Értékek:
Pont Értékek:
+2 = 4;5;6
+1 = 2;3;7
0 = 8;A
-1 = 9
-2 = 10
Fogadási Hatékonyság : 92%
Játszhatóság : 67%
Biztosítási Hatékonyság : 82%
Leghatékonyabb: Az egy paklis játékokban, ahol nem lehet igazán nagy tétekben fogadni
Előny : kiváló játszhatóság akár anélkül, hogy az ászokat külön számolnánk
Hátrány : meglehetősen alacsony a fogadási hatékonysága, kivéve, ha az ászokat külön számoljuk
Könyv : Bryce Carlson - Blackjack for Blood
Megjegyzés: Az ászok külön számolásával 98% -os fogadási hatékonyság érhető el. Ez kiválóan megvalósítható egy paklis játékok során, ám több pakli esetén már bonyolultabb lehet.
Játszhatóság : 67%
Biztosítási Hatékonyság : 82%
Leghatékonyabb: Az egy paklis játékokban, ahol nem lehet igazán nagy tétekben fogadni
Előny : kiváló játszhatóság akár anélkül, hogy az ászokat külön számolnánk
Hátrány : meglehetősen alacsony a fogadási hatékonysága, kivéve, ha az ászokat külön számoljuk
Könyv : Bryce Carlson - Blackjack for Blood
Megjegyzés: Az ászok külön számolásával 98% -os fogadási hatékonyság érhető el. Ez kiválóan megvalósítható egy paklis játékok során, ám több pakli esetén már bonyolultabb lehet.
3. szintű és magasabb rendszerek
Ezek a kártyaszámoló rendszerek a végsőkig igénybe veszik a szellemi képességeket. Igencsak próbára teszik az egyedül dolgozó kártyaszámolók képességeit, hogy milyen gyorsan is képesek fejben pontosan számolni.
Ahogy már említettem a 3. szint elnevezés onnan ered, hogy a lapok között lehet olyan is amelynél a hozzárendelt pontérték -3 vagy +3 is lehet. Ha valaki egy olyan rendszert tervezne amely már odáig menne, hogy némelyik laphoz 4-es értéket rendelne, már 4. szintű rendszernek tekintenénk.
Ezeknél a rendszereknél a kiválasztás fő szempontja az volt, hogy megfelelő mennyiségű információ is a rendelkezésre álljon az adott rendszerről. Ennél magasabb szintű rendszerekbe már nem megyek bele.
Ahogy már említettem a 3. szint elnevezés onnan ered, hogy a lapok között lehet olyan is amelynél a hozzárendelt pontérték -3 vagy +3 is lehet. Ha valaki egy olyan rendszert tervezne amely már odáig menne, hogy némelyik laphoz 4-es értéket rendelne, már 4. szintű rendszernek tekintenénk.
Ezeknél a rendszereknél a kiválasztás fő szempontja az volt, hogy megfelelő mennyiségű információ is a rendelkezésre álljon az adott rendszerről. Ennél magasabb szintű rendszerekbe már nem megyek bele.
Amint látni fogod ezeknek a rendszereknek a hatékonyságából származó nyereség is csupán elenyésző. Ez pedig megkérdőjelezi ezeknek a rendszereknek az értékét, és használhatóságát.
Természetesen meg lehet tanulni őket, de a használatuk valós körülmények között igencsak nehézkes. Ezt pedig, hogy ki lenne képes használni és ki nem, mindenki döntse el saját magának.
Természetesen meg lehet tanulni őket, de a használatuk valós körülmények között igencsak nehézkes. Ezt pedig, hogy ki lenne képes használni és ki nem, mindenki döntse el saját magának.
Mennyire is hatékonyak a 3. szintű rendszerek?
Annak ellenére, hogy ezek a kártyaszámoló rendszerek az ász értékét -1 vagy 0-ként határozzák meg, ezen rendszerek egyike sem hoz sok javulást a fogadási hatékonyságban az 1.szintű Hi/Lo rendszerhez képest.
Ha elsősorban több paklis játékot játszol, akkor a rendszer kiválasztásánál az elsődleges szempont a fogadási hatékonyság legyen. Mondom ezt azért, mert ezekben a játékokban, lehet nagyobb tétekkel fogadni. Egy paklis játéknál azonban egy 3. szintű rendszer használata is megfontolandó.
Ha az osztó az egypaklis játék során rendszeresen kiosztja a pakli felét mielőtt újrakeverne, akkor megfelelő stratégiával és játékkal akár 0.95 %-al több nyereség érhető el. A döntések azonban már a pakliban maradt kártyáktól függenének. Így valóban némi többlet nyereséget lehetne elérni, és ez otthon gyakorolva biztosan működne is. Kérdéses, hogy a kaszinóban a zavaró körülmények közt, mennyire lenne hatásos?
Ha elsősorban több paklis játékot játszol, akkor a rendszer kiválasztásánál az elsődleges szempont a fogadási hatékonyság legyen. Mondom ezt azért, mert ezekben a játékokban, lehet nagyobb tétekkel fogadni. Egy paklis játéknál azonban egy 3. szintű rendszer használata is megfontolandó.
Ha az osztó az egypaklis játék során rendszeresen kiosztja a pakli felét mielőtt újrakeverne, akkor megfelelő stratégiával és játékkal akár 0.95 %-al több nyereség érhető el. A döntések azonban már a pakliban maradt kártyáktól függenének. Így valóban némi többlet nyereséget lehetne elérni, és ez otthon gyakorolva biztosan működne is. Kérdéses, hogy a kaszinóban a zavaró körülmények közt, mennyire lenne hatásos?
A legjobb 3. szintű rendszerek
Íme két rendszer amely a leírtak alapján, megfeleltek a feltételeknek. A két rendszer azonban az általános hatékonyságukban jelentősen eltér egymástól. Ez főként azért van mert a két rendszer az ászt különféle pontértékkel veszi számításba. Ne feledkezz meg arról, hogy ahhoz, hogy ezek a rendszerek megfelelő hatásfokkal működjenek az ászokat külön számolni kellene. Ez egy pakli esetén könnyű, de több pakli estén, már nehézzé válik.
The Uston Advanced Point Count
Pont értékek:
Pont értékek:
+1 = 2; 8
+2 = 3; 4; 6; 7
+3 = 5
-1 = 9
-3 = 10;J;D;K
0 = Ász
Fogadási Hatékonyság : 98% Játszhatóság : 69%
Biztosítási Hatékonyság : 91%
Leghatékonyabb: Az egy paklis játékokban
Előny : Ez a rendszer kínálja a legnagyobb együttes hatékonyságnövekedést amit ezen a szinten egy rendszer adni tud.
Hátrány : Nehéz megtanulni és nehéz pontosan használni a több paklis játékokban.
Könyv : Ken Uston - Million Dollar Blackjack
Megjegyzés: Mivel számítógépet nem tudsz magadal vinni a kaszinóba, a legjobb ha ezt a rendszert használod.A használathoz viszont külön számolnod kell az ászokat, ami több pakli esetén nem könnyű. Mivel a lapok értékei eltérnek egymástól egy zsúfolt asztalnál a kaszinóban eléggé nehézkes ezt alkalmazni.
Stanford Wong's Halves Count
Pont értékek:
Pont értékek:
+ 0,5 = 2;7
+ 1 = 3;4;6
+1,5 = 5
0 = 8
-0,5 = 9
-1 =10;J;D;K;A
Fogadási Hatékonyság : 99% Játszhatóság : 57%
Biztosítási Hatékonyság : 73%
Leghatékonyabb: a több paklis játékokban,ahol nagy tétekben lehet játszani
Előny : Kicsit ijesztő lehet, de valójában könnyű megtanulni.
Hátrány : alacsony biztosítási hatékonyság
Könyv: Stanford Wong - Professional Blackjack
Számítógépen alkalmazható kártyaszámoló rendszerek
A kártyaszámolás atyjának Edward O. Thorp professzort tekinthetjük, aki a "Beat the Dealer" című 1962-ben megjelent könyvében tette mindezt közzé. Az átdolgozott kiadás 1966-ban jelent meg,amiben már nem csak az eredeti "Tizes számlálót" hanem az "Egyszerű pont számlálót" és a "Teljes pont számlálót" is bemutatta.
Az utóbbiból fejlődött ki végül a Hi/Lo rendszer is. Az azonban sokan elfelejtették már, hogy már az eredeti 1962-ben megjelent könyvében közzétett egy "Végső számláló" rendszert.
Thorp tisztában volt vele, hogy ezzel a rendszerrel a számítógép segítségével, nagy eredményeket lehetne elérni. Ez 1962-ben még nem volt megvalósítható, de napjainkban az élő internetes kaszinók korában, már nagyon is használható ötletnek tűnhet. Attól, hogy valaki számítógéppel, menjen a kaszinóba, mindenkit óva intek! Ez ugyanis törvénytelen!
Az utóbbiból fejlődött ki végül a Hi/Lo rendszer is. Az azonban sokan elfelejtették már, hogy már az eredeti 1962-ben megjelent könyvében közzétett egy "Végső számláló" rendszert.
Thorp tisztában volt vele, hogy ezzel a rendszerrel a számítógép segítségével, nagy eredményeket lehetne elérni. Ez 1962-ben még nem volt megvalósítható, de napjainkban az élő internetes kaszinók korában, már nagyon is használható ötletnek tűnhet. Attól, hogy valaki számítógéppel, menjen a kaszinóba, mindenkit óva intek! Ez ugyanis törvénytelen!
Nos a szerencsejáték ipar soha nem tekintett barátságosan azokra az egyénekre akik számítógépet használtak a játék megkönnyítésére. Hangsúlyozom manapság a kaszinókban tilos mindenféle gépi segédeszközt igénybevenni! Ez persze nem volt mindig így. Az 1960-as években egy Robert Bamford nevű ember kifejlesztett egy blackjackhez használható gépet. Ezt követte a 70-es években egy George névre hallgató gép, amelynek segítségével Ken Uston és csapata jelentős eredményeket értek el. A csapat 1977 decemberében több mint 150.000 $ nyert.
Tehát ha a számítógép segítségét igénybe vehetnénk, akkor ezek a rendszerek nagyon jó hatásfokkal működnének. Emlékeztetőül az előzőekben leírtakra, egyetlen rendszer sem képes magába foglalni a három elsődleges tényezőt. Ezek a fogadási hatékonyság, a biztosítási hatékonyság, és a játszhatóság. Az alábbiakban két ilyen rendszert fogok bemutatni.
The Thorp Ultimate Point Count
Pontértékek :
Pontértékek :
A : -9;
2 :+5;
3 :+6;
4 :+8;
5 :+11;
6 :+6;
7 :+4;
8 : 0;
9 : -3;
10;J;D;K : -7
Fogadási hatékonyság : 100%
Optimal System for Variations of Strategy
Pontértékek :
A: +51;
2 :+60;
3 :+85;
4 :+125;
5 :+169;
6 :+122;
7 :+117;
8 :+43;
9 :-52;
10: -180
Játszhatóság: 70.3%
Több paraméteres kártyaszámoló rendszerek
Ezek valójában nem rendszerek, csak egy segédlet ahhoz hogy a kártyaszámoló rendszer tulajdonságait javítsuk vele. A több paraméter valójában itt annyit jelent, hogy egyes lapokat külön számolunk. Ez főként azokra vonatkozik amelyeknek az értéke nulla.
A legjobb példa erre az ász. Ahogy az előző fejezetekben láthattad egyes rendszerek az ászt különbözőképpen veszik számításba, -1-ként, vagy nullaként. Valóban, az ász egy igen furcsa kártya a blackjackben. Számontarthatjuk mint "kis" lapot a játék szempontjából, és mint "nagy" lapot a fogadás szempontjából. Tehát ha olyan rendszert választasz amelyik nagyon pontos a fogadás szempontjából akkor az ász nagy lapnak számít és az értéke -1. Ha olyan rendszert szeretnél amelyik a játszhatóság szempontjából pontosabb, akkor az ászt mint semleges lapot veszi figyelembe (az ász értéke 0). Sajnos mindkettőt egyszerre nem lehet. Vagy mégis??
A legjobb példa erre az ász. Ahogy az előző fejezetekben láthattad egyes rendszerek az ászt különbözőképpen veszik számításba, -1-ként, vagy nullaként. Valóban, az ász egy igen furcsa kártya a blackjackben. Számontarthatjuk mint "kis" lapot a játék szempontjából, és mint "nagy" lapot a fogadás szempontjából. Tehát ha olyan rendszert választasz amelyik nagyon pontos a fogadás szempontjából akkor az ász nagy lapnak számít és az értéke -1. Ha olyan rendszert szeretnél amelyik a játszhatóság szempontjából pontosabb, akkor az ászt mint semleges lapot veszi figyelembe (az ász értéke 0). Sajnos mindkettőt egyszerre nem lehet. Vagy mégis??
Ezt a módszert a legkönnyebben az egy paklis változatnál használhatjuk, és az erről szóló leckében még részletesen vissza fogok rá térni.
Ilyenkor persze jogosan felmerül a kérdés, hogy esetleg érdemes más lapokat is számolni? A válasz, természetesen igen. Szinte mindegyik kártyát érdemes lenne nyomon követni, mert ennek megvan a maga előnye. Maga a végrehajtás azonban elég bonyolult, és nem áll elegendő információ a rendelkezésre, hogy a megfelelő módon kihasználjuk ezt. Például nagyon hasznos lenne ha tudnánk, hogy van néhány 8-as lap a pakliban ha 13-at húznánk az osztó 10-ese ellen. De mit csinálnánk másképp?
Ezen a ponton sajnos nem lehet megmondani, hogy mi lenne a helyes döntés. A kártyaszámolás és még mellékesen az ászok számolása is elegendő egy kaszinóasztalnál. Nagy valószínűséggel az elkövetett hibák miatti veszteségek, meghaladnák a hasznot. Ha olyan számolási rendszert használsz amelyben az ász értéke -1, mint például a Hi/Lo, talán érdemes lenne külön számolni a 7-es vagy a 9-es lapokat.
Gondoljunk csak bele milyen hasznos lenne ha 14-et vagy 12-t húznánk! Egypaklis játék során ez nem is lenne olyan nehéz, de az ilyen játékokra az előzőekben azt javasoltam, hogy a Hi-Opt 1 rendszert használd ahol az ászok értéke 0, és külön számolod őket.
Így végül is ugyanoda lyukadtunk ki, ahonnan elindultunk. Dr Peter Griffin könyvében a "The Theory of Blackjack"-ben azt írja hogy a Hi-Opt 1 rendszer fogadási hatékonyságát 88%-ról 97%-ra lehet emelni a játszhatóságot pedig 61.5%-ról 73.6%-ra az ászok és a 7-esek külön számolásával.
Kíváncsi lennék ki az aki a számolás mellett még plusz két lapot nyomon tudna követni egy kaszinóban.
Kiegyensúlyozatlan rendszerek
Szinte az összes rendszert amit idáig megvizsgáltunk (kivéve az 1. szintű rendszerek), nehéz megtanulni. Nem mondanám hogy lehetetlen, de nem is könnyű. Ha már teljesen elbátortalanodtál attól, hogy ezeket a rendszereket a kaszinóban alkalmazd, egy kicsit ismét fellelkesítelek. A kiegyensúlyozatlan rendszerek könnyen megtanulhatóak.
Ezeket a rendszereket azért hívjuk kiegyensúlyozatlan rendszereknek, mert bár minden lapcsoporthoz ugyanúgy hozzárendelünk egy pontértéket, a teljes pakli értéke nem nulla. Így ezek a rendszerek lehetővé teszik a játékot anélkül, hogy játék közben ki kéne számolni a pontos állás TC értékét.
Sok ember ezt játék közben nehéznek találja. Ezek a kiegyensúlyozatlan rendszerek, hatékonyak 4;6 vagy 8 paklis játékban is, és a legtöbb "alkalmi" blackjack játékos ezt is használja a kaszinókban. Egy, vagy két paklis játékokra nem igazán alkalmasak, de egyébként kiválóan működnek.
Sok ember ezt játék közben nehéznek találja. Ezek a kiegyensúlyozatlan rendszerek, hatékonyak 4;6 vagy 8 paklis játékban is, és a legtöbb "alkalmi" blackjack játékos ezt is használja a kaszinókban. Egy, vagy két paklis játékokra nem igazán alkalmasak, de egyébként kiválóan működnek.
Mennyire hatékonyak a kiegyensúlyozatlan rendszerek?
Természetesen a hatékonyságot az előzőekben leírt módon határozzuk, meg. Tehát a fogadási hatékonyság, a játszhatóság és a biztosítási hatékonyság alapján. Mennyire is működnek hatékonyan a kiegyensúlyozatlan rendszerek, és mennyire könnyű a használatuk a többi rendszerrel szemben?
Ha havonta csak egy-két alkalommal látogatsz meg egy kaszinót valószínűleg több órán át fogsz játszani egyhuzamban, van aki viszont sűrűbben jár a kaszinóba, és ilyenkor a látogatásai rövidebbek lesznek. Ha egy-két órát játszol egyhuzamban, és egy bonyolult rendszert használsz, akkor ez szellemileg jobban megvisel, és a fáradság hibákhoz, és anyagi veszteséghez fog vezetni.
A kiegyensúlyozatlan rendszerek használata egyszerű és nem igényel különösebb erőfeszítést. Azonban ha sok pénzt szeretnél keresni a játékkal, akkor ajánlott egy kiegyensúlyozott rendszer használata. A kiegyensúlyozatlan rendszerek használatával, kevesebb pénzt lehet keresni. Tehát ha már elkötelezted magad amellett, hogy pénzt csinálj a blackjackel, (és ez a szándékod, mert különben nem olvasnád ezt a blogot), akkor érdemes egy kis erőfeszítést és időt áldozni rá!
Ha havonta csak egy-két alkalommal látogatsz meg egy kaszinót valószínűleg több órán át fogsz játszani egyhuzamban, van aki viszont sűrűbben jár a kaszinóba, és ilyenkor a látogatásai rövidebbek lesznek. Ha egy-két órát játszol egyhuzamban, és egy bonyolult rendszert használsz, akkor ez szellemileg jobban megvisel, és a fáradság hibákhoz, és anyagi veszteséghez fog vezetni.
A kiegyensúlyozatlan rendszerek használata egyszerű és nem igényel különösebb erőfeszítést. Azonban ha sok pénzt szeretnél keresni a játékkal, akkor ajánlott egy kiegyensúlyozott rendszer használata. A kiegyensúlyozatlan rendszerek használatával, kevesebb pénzt lehet keresni. Tehát ha már elkötelezted magad amellett, hogy pénzt csinálj a blackjackel, (és ez a szándékod, mert különben nem olvasnád ezt a blogot), akkor érdemes egy kis erőfeszítést és időt áldozni rá!
A legjobb kiegyensúlyozatlan rendszer
Itt tényleg csak azt a rendszert mutatom be, amelyek hatékonyságában megközelíti az 1. szintű rendszereket. A megfelelő használattal, ezek a rendszerek is hatékonyak lehetnek. Tehát akik ritkábban járnak kaszinóba, vagy valamilyen könnyebb rendszert szeretnének megtanulni, és végre nem csak veszíteni szeretnének akkor érdemes ezt a rendszert megtanulniuk. De a saját vélményem, hogy ugyanennyi idő alatt bárki el tud sajátítani egy 1. szintű rendszert is.
Pont értékek:
+1 = 2;3;4;5;6;7
0 = 8;9
-1 = 10;J;D;K;A
A szabványos összehasonlítások a többi rendszerrel itt nem működnek, a kiegyensúlyozatlan rendszerek eltérő volta miatt. Összehasonlítva a Hi/Lo rendszerrel, 4 és több paklis játékokban az eredmények hasonlóak.
Leghatékonyabb: Hat paklis játékban, ahol a tét az alaptét 1-10 szerese.
Előny: Könnyű megtanulni.
Hátrány: Egy és két paklis játékok során kevésbé hatékony.
Könyv : Vancura & Fuchs- Knock-Out Blackjack
Nos, ezzel be is fejeztem a kártyaszámoló rendszerek bemutatását. Most már elgendő támpontod kell hogy legyen ahhoz, hogy kiválaszd a neked megfelelő rendszert. A következő leckében megvizsgáljuk azokat a módszereket, amelyek megkönnyítik a kártyaszámolás megtanulását!
Már megjelent A Blackjack Alapjai című ingyenes e-könyv
Töltsd le most!
Kérdésed, véleményed van?
Írj ide: billybones81@gmail.com
