A K.O. Count kártyaszámoló rendszer használata

avagy

"Mindennek annyira egyszerűnek kellene lennie amennyire csak lehetséges, de nem jobban."
Albert Einstein

Többen is megkerestetek már, hogy az egyszerűsége miatt a K.O. rendszert szeretnétek megtanulni.

A használatával kapcsolatban azonban felmerülnek bizonyos kérdések, ugyanis ez a rendszer kiegyensúlyozatlan.

Ebben a cikkben arra vállalkoztam, hogy leírom, hogyan is kell használni ezt a rendszert, megvizsgálva annak előnyeit és hátrányait. 

Tehát mindenki bátran olvassa el, és természetesen, nagyon örülnék neki, ha mindenki megírná a véleményét a hozzászólásokban. Kíváncsi lennék a véleményetekre magáról a cikkről és arról, ki használná, és ki az, aki megmarad továbbra is a kiegyensúlyozott rendszerek használata mellett.

Előre is köszönöm mindenkinek a véleményét!

Hát akkor kezdjük!

A kezdet...

A rendszert két úr Olaf Vancura és Ken Fuchs fejlesztette ki, és elsőként a Knock Out Blackjack című könyvben ismertették amely elsőként 1998-ban jelent meg.


A mai modern kártyaszámoló rendszereket alapvetően három fő kategória szerint osztályozzuk. A rendszer szintje, típusa, és aszerint, hogy szükséges-e valamely lapokat mellékesen számolni.Ebbe itt most nem szeretnék túlzottan belemenni, aki kíváncsi rá olvassa el  A kártyaszámoló rendszerek bemutatása című részt.

A lapokhoz rendelt pontérték szerint megkülönböztetünk egyes, kettes és hármas szintű rendszereket. Minél alacsonyabb szintű egy rendszer annál könnyebb a használata. 

Típus szerint egy rendszer lehet kiegyensúlyozott vagy kiegyensúlyozatlan. Mindkét rendszer segítségével követhetjük a folyamatos állás (RC) értékét (lásd 07.Lecke vége). Egy kiegyensúlyozott rendszer jóval pontosabb, azonban ennek ára van. A megfelelő nagyságú tét megtételéhez szükséges, hogy a folyamatos állás értékéből meghatározzuk a pontos állás (TC) értékét (lásd 09.Lecke), és ez időnként a játék hevében valóban nehézkes lehet. A kiegyensúlyozatlan rendszerek előnye, hogy nem kell a pontos állás értékét meghatározni. 

Egyes lapok, például az ászok mellékes számolásával további előnyöket érhetünk el.Ezeket a rendszereket hívják több paraméteres kártyaszámoló rendszereknek Erre főként azoknál a lapszámoló rendszereknél lehet szükség amelyek az ászt mint semleges lapot azaz 0 értékűként veszik számba. Így az RC és a TC értéke mellett még egy számadatot kell a fejünkben tartani, ami a kaszinóban eléggé nehéz lehet, ezért ezek számolásához egyéb eszközöket (zsetonok, láb helyzete a padlón, cigarettásdoboz...) szokás igénybe venni.Ezt leginkább az egy paklival játéknál lehet jól alkalmazni.

A K.O. rendszernek hála ezek a nehezítő tényezők mind elkerülhetőek.Ez pedig máris nagy mértékben megkönnyíti a lapszámolást.

Alapstratégia a K.O. rendszer használata során

A könyvben a szerzők közzétesznek egy általános alapstratégia táblázatot.

Figyelem!

Ahogy írtam, ez a stratégia táblázat általános! Tehát nem tér ki a különböző paklikkal játszott verziókra.

Azt a könyv szerzői is leírják, hogy az egyes szabályvariációk milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak (lásd 11.Lecke) .

Lássuk tehát hogyan is néz ki ez a táblázat, és beszéljünk róla egy kicsit.

Hard kezek

	Az osztó lapja
A TE lapod	2	3	4	5	6	7	8	9	10	A
8 és alatta	K	K	K	K	K	K	K	K	K	K
9	K	Dk	Dk	Dk	Dk	K	K	K	K	K
10	Dk	Dk	Dk	Dk	Dk	Dk	Dk	Dk	K	K
11	Dk	Dk	Dk	Dk	Dk	Dk	Dk	Dk	Dk	K
12	K	K	Á	Á	Á	K	K	K	K	K
13	Á	Á	Á	Á	Á	K	K	K	K	K
14	Á	Á	Á	Á	Á	K	K	K	K	K
15	Á	Á	Á	Á	Á	K	K	K	Sk	K
16	Á	Á	Á	Á	Á	K	K	Sk	Sk	Sk
17	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á

Párok

	Az osztó lapja
A TE lapod	2	3	4	5	6	7	8	9	10	A
2-2	K	K	Sz	Sz	Sz	Sz	K	K	K	K
3-3	K	K	Sz	Sz	Sz	Sz	K	K	K	K
4-4	K	K	K	K	K	K	K	K	K	K
5-5	D	D	D	D	D	D	D	D	K	K
6-6	K	Sz	Sz	Sz	Sz	K	K	K	K	K
7-7	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	K	K	K	K
8-8	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz
9-9	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Á	Sz	Sz	Á	Á
10-10	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á
A-A	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz	Sz

Szoft kezek

	Az osztó lapja
A TE lapod	2	3	4	5	6	7	8	9	10	A
A-2	K	K	K	Dk	Dk	K	K	K	K	K
A-3	K	K	K	Dk	Dk	K	K	K	K	K
A-4	K	K	Dk	Dk	Dk	K	K	K	K	K
A-5	K	K	Dk	Dk	Dk	K	K	K	K	K
A-6	K	Dk	Dk	Dk	Dk	K	K	K	K	K
A-7	Á	Dá	Dá	Dá	Dá	Á	Á	K	K	K
A-8 és felette	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á	Á

Jelmagyarázat

Döntés	Jel
Kér	K
Állj	Á
Szétválaszt	Sz
Feladás (Surrender), ha nincs feladás kérj	Sk
Duplázz, ha nem tudsz duplázni kérj	Dk
Duplázz, ha nem tudsz duplázni állj	Dá

Amint látható ez egy "minden" játékra jó táblázat akar lenni. Azonban, mivel léteznek alapstratégia táblázatok amelyek specifikusan a különféle pakliszámokra lettek megalkotva, ezért érdemesebb lehet azokat használni.

Az alapstratégia megtanulása

Az alapstratégia megtanulásához, a 3. és a 4.leckében leírtakat tudom ajánlani. Tehát a jól bevált flashkártyákat!

A rendszer ismertetése

A lapokhoz rendelt pontértékek:

+1 = 2;3;4;5;6;7

 0 = 8;9

-1 = 10;J;D;K;A

Az élesebb szeműek akik elolvasták az eddigi leckéket, és akik a Hi/Lo rendszert használják, rögtön észreveszik, hogy ez a rendszer szintén egyes szintű rendszer, és csupán annyi az eltérés, hogy itt 3 helyett 2 semleges azaz nulla értékű lap van. Ezek a 8 és a 9-es lapok. A pozitív előjelű lapokból egyel több van, mint a negatív előjelűekből. A pozitív előjelű lapok összege +24, a negatív előjelű lapok összege -20. Tehát a pakli összértéke 24-20 = +4, azaz a rendszer kiegyensúlyozatlan!

A rendszer megtanulásához, és a gyakorláshoz az eddigi leckékben leírt módszereket ajánlom!

Tehát elsőként tanuld meg és gyakorold az egyes lapokhoz rendelt pontértékek felismerését,majd gyakorold az értékek meghatározását párokban és végül egyszerre három kártyalap értékének a meghatározását!

Amikor ez már kiválóan működik, áttérhetsz a lapszámolás gyakorlására.

A következőkben vizsgáljuk meg a használat során miben tér el ez a rendszer egy kiegyensúlyozott rendszertől!

Az IRC Fogalma 

A K.O. rendszer használata során a folyamatos állás RC számítása az IRC = Initial Runninig Count (Kiinduló Folyamatos Állás) összegével kezdődik. Erre azért van szükség mert a K.O. rendszer kiegyensúlyozatlan, és egy pakli kártya összege +4! Azonban az IRC segítségével máris, úgymondván kiegyensúlyozottá "alakítottuk" a rendszert.

Az IRC a paklik számának függvényében eltér egymástól. Az IRC meghatározásához használt általános képlet:

4-(4 x a paklik száma)

Tehát ha hat paklival játszunk akkor

 IRC = 4-(4 x 6) = -20

és a játék kezdetén a számolást -20-as értéknél kell elkezdeni!

Egy paklival játszott változat esetén az IRC értéke nulla! Mert 4-(4 x 1) = 0!

Paklik száma	IRC
1	0
2	- 4
4	-12
6	-20
8	-28

Ebben az esetben, ha a lapszámolás gyakorlása során nulláról kezdjük a számolást, és ha egy a teljes paklit végigszámolva jól számoltunk akkor a végeredmény +4 kell hogy legyen.  

A kártyaszámolás gyakorlása során azonban a 8.leckében leírt gyakorlatokat ajánlom! Azaz három lapot kihúzva és félretéve számold át a paklit. Ebben az esetben a végeredmény

 4 - a kapott összeg.

Például ha a számolás során az RC értékére +5-öt kapsz akkor a maradék 3 lap összege 4-5 = -1!

Amikor már ez kiválóan megy érdemes áttérni a többi gyakorlatra, egészen addig amíg képes nem leszel hat pakli kártyát végigszámolni a melletted "bömbölő" TV vagy Rádió mellett, hangosan kommentálva a műsorban elhangzottakat!


Alapstratégia variációk

Mint minden kártyaszámoló rendszer a K.O. rendszer is meghatároz olyan helyzeteket, amikor a számláló (RC) értéke alpján el kell térnünk az alapstratégiától. A rendszer az egyszerűség jelszvával élve a biztosítás kötésével együtt mindössze 18 ilyen esetet határoz meg. Érdemes hát ezeket is megjegyezni, és a flashkártyák segítségével begyakorolni őket! Tényleg nagyon könnyű.

Lássuk a táblázatokat alatta pedig a magyarázatot.

I.sz. Tábázat
	Az osztó lapja
A Te lapod	2	3	4	5	6	7	8	9	10	A
17
16								A	B
15									A
14
13	C	C
12	A	A	C	C	C
11										A
10									A	A
9	A					A
8				A	A

II.sz. Táblázat
Pakli száma	A	B	C
1	+4	+2	0
2	+4	+1	-4
6	+4	-4	-
8	+4	-6	-

Ahol a táblázatban üres rubrikát látunk, mindig az alapstratégiát játsszuk!

A táblázatban az egyes helyeken ahol el kell térnünk az alapstratégiától A,B és C betűket látunk.

 Az A-val jelzett helyeken ha az RC értékünk nagyobb vagy egyenlő a második táblázatban megadott értéknél akkor duplázunk. Ha kisebb egyszerűen csak kérünk. Például hat paklis játékban a lapjaink összértéke 10 az osztó látható lapja 10-es.Az első táblázatban a két lapérték kereszteződésénél itt az A jelet látjuk A második táblázatban a 6 pakli és az A betű keresztezésében a +4-es számot találjuk. Tehát ha az RC értéke +4 vagy nagyobb duplázunk, egyéb esetben, ha az RC értéke kisebb mint +4 egyszerűen csak kérünk!

A B-vel jelzett helyeken, ha az RC értéke a második táblázatban megadott értéknél nagyobb vagy egyenlő megállunk, ha kisebb kérünk. Például, hat paklival játszunk, és a lapjaink értéke 16, az osztó lapja 10.Az első táblázatban a két érték kereszteződésénél itt  B-t látunk. Ez azt jelenti, hogy a második táblázatot nézve a hat pakli, és a B betű keresztezésénél a -4-es értéket látjuk. Ez azt jelenti, ha az RC értéke nagyobb vagy egyenlő -4-el megállunk. Ha az RC értéke kisebb azaz negatívabb szám, húzunk!

A C betűnél látható helyeken mindig kérünk, ha az RC a megadott értéknél kisebb vagy egyenlő. Egyéb esetben megállunk.Például 1  paklis játékban ha a lapjaink értéke 12, és az osztó lapja 4.  Az első táblázatban a 12 és a 4-es érték keresztezésénél a C betűt találjuk. A második táblázatban az 1 pakli és a C betű keresztezésénél a 0 értéket találjuk. Tehát ha az RC értéke kisebb vagy egyenlő mint 0 akkor kérünk. Egyéb esetben visszatérve az alapstratégia táblázathoz megállunk.
Sajnos a stratégia itt nem tér ki a 6 és a nyolc paklis játékra, és abszolút nem említi meg hogy a 4 paklis változatban milyen eltérések lehetnek.  

Biztosítás kötése

A kártyaszámoló rendszerek egyik legfontosabb stratégiai eleme a biztosítás kötése.

A K.O. rendszer szerint, ha az RC értéke 3 vagy nagyobb, pakliszámtól függetlenül érdemes biztosítást kötni!

Pénzkezelés

Itt megint csak az előző leckékben (09.lecke, 10.lecke)  leírtakat tudom ajánlani. Az alkalmi kaszinóba látogatóknak pedig annyit tudok tanácsolni, hogy legalább azt a szabályt tartsák be, hogy az alaptőke az alaptétnek minimum a százszorosa legyen!

Tétrakás a K.O. rendszer szerint

Megvizsgáltuk az alapstratégiát, és megvizsgáltuk hogyan is számoljuk a lapokat a K.O. rendszer segítségével. Itt az ideje, hogy a tétrakási stratégia segítségével megtanuljuk a gyakorlatban is használni a rendszert.

A könyv szerzői a tétrakási rendszert két részre bontják.

Az első egyszerűbb változat a "züldfülűeknek" való akik még teljesen kezdők, vagy csak alkalmanként járnak a kaszinóba.

Tétrakási rendszer kezdőknek 

Ahhoz, hogy a saját, hazai pályáján győzzük le a kaszinót, szükséges hogy a játék során emeljük a tétet. Ezt valószínűleg még a kezdő játékosok is tudják. Felvetődik azonban a kérdés, hogy mikor is kell emelnünk a tétet?

Alapvető szabály, hogy csakis akkor emelünk amikor előnyben vagyunk a házzal szemben!

A játék során itt csak az RC értékére támaszkodhatunk, tehát ebből kell meghatároznunk mikor vagyunk előnyben.

A kulcs számok 

A K.O. rendszerben a kulcs számok azok a számok amelyek az egyes pakliszámoknál az RC értéke alapján megadják, hogy mikor emelhetjük a tétet!

 A kezdők által használt rendszerben alapvetően két téttel fogadunk, egy kicsivel (alaptét) és egy nagyobbal. Amikor az RC értéke a megadott Kulcs számnál kisebb csak az alaptéttel játszunk. Amikor az RC értéke a Kulcs számmal megegyezik vagy nagyobb, emeljük a tétet.

Pakli száma	Kulcs szám
1	+2
2	+1
4	-1
6	-4
8	-6

Tehát hat paklis játék során ha az RC értéke -4 vagy nagyobb azaz pozitívabb (-3;-2;-1...) akkor érdemes növelni a tétet!

 Itt most persze jogosan felvetődik a kérdés, hogy mekkora is legyen az a nagyobb tét. Erre frappánsan azt a választ lehetne adni, hogy ez mindenkinek a saját magánügye, és a könyv szerzői sem foglalnak biztos állást ebben. Azonban kártyaszámoló szemmel nézve a dolgot, a Hi/Lo rendszerből kiindulva a következőket tudom ajánlani.

Hat és nyolc paklis játék esetén az alaptét 12-szereséig érdemes emelni, amikor egy kiegyensúlyozott rendszert használunk. Itt azonban a pontos előny nem határozható meg biztosan, így szép számmal lesznek olyan esetek amikor a kelleténél jóval nagyobb összegben fogadnánk. Tehát ajánlott lehet az alaptét 3-5-szöröséig emelni. Másrészt egy teremfőnök szemszögéből nézve a dolgot, ha valaki hirtelen az alaptétnél jóval nagyobb összeget rak, arról a hülye is tudni fogja, hogy valami "rosszban sántikál". Így kevésbé lesz feltűnő a dolog. 

Egy és két paklis játék esetén, ha már mindenáron így kéne játszanom, és a kulcs számot használva fogadnom egyszerűen megdupláznám a tétet.

Négy pakli esetén az alaptét 2-4 szeresét tenném fel.

Mint írtam ez csupán az a saját magánvéleményem, és aki esetleg másképpen gondolja az fogadjon annyival amennyivel akar.

Egy alkalmi játékos, vagy az aki ezt a módszert használja, azért ne várjon csodákat!

Tétrakási rendszer haladóknak

A fejlettebb tétrakási rendszerben az RC értékét használva növeljük a tétet. A könyv minden egyes pakliszámnál meghatározza hogy, az alaptét (egységtét) hányszorosára növeljük a tétet az RC értékének függvényében.

Egy paklis játék esetén

RC	0	1	2	3	4 és felette
Tét	1	1	2	4	5

Két paklis játék esetén

RC	0	1	2	3	4 és felette
Tét	1	2	3	4	5

Hat paklis játék esetén

RC	-5	-4	-3	-2	-1	0	1	2	3	4 és felette
Tét	1	2	2	3	4	5	6	8	9	10

Nyolc paklis játék esetén

RC	-7	-6	-5	-4	-3	-2	-1	0	1	2	3	4 és felette
Tét	1	2	2	2	3	4	5	6	7	8	9	10

Amint látható, tényleg nincsen túlbonyolítva a dolog. A rendszer megalkotói arra már nem térnek ki, mikor lehet akkora az előnyünk, hogy két kézzel fogadjunk.

Mindent egybevetve, egy kezdő, vagy egy alkalmi kaszinózó számára tényleg használható lehet a rendszer! A rendszer kiötlői Olaf Vancura és Ken Fuchs urak tényleg valami nagyot alkottak!

Azonban egy olyan ember számára akinek komolyabb tervei vannak a blackjackel, tanácsosabb lehet egy kiegyensúlyozott rendszert megtanulnia!   

Kiegészítés

TC számítás a K.O. rendszerben 

Ez a rész egy utólagos bejegyzés!!

Az egész úgy kezdődött, hogy levélben megkeresett valaki, hogy hogyan is lehet a K.O. rendszernél az optimális és a valódi tétet meghatározni.

A válaszom erre az, hogy nem tudom mert erről sehol semmilyen információt nem találtam!

Amit viszont megtehetünk, hogy a K.O. rendszerben a folyamatos számolás (IRC) eredményeit használva, és ebből egy pontos állást kiszámítva, meghatározzuk azt az értéket ami a Hi/Lo rendszer TC értékeinek felel meg. 

Tehát egy kis átszámítással a Hi/Lo rendszer variációit, és a Hi/Lo rendszer tétrakási szisztémáját használhatjuk!!

Hátránya, hogy sajnos mégis csak kell TC-t számolnunk a K.O. rendszerben, és ezzel, sokak számára oda a K.O. rendszer varázsa. Ők tehát lehet, hogy nem fogják ezt a módszert használni.

Akkor hát kezdjük:

A kiegyensúlyozatlan pontos állás (Unbalanced True Count) :

A K.O. kiegyensúlyozatlan rendszerben egy pakli értéke (Unbalanced = U):

U = +4

Ezért a kiinduló folyamatos számolás értéke(Initial Running Count = IRC)

IRC = - (paklik száma x U)

Hat pakli esetén tehát az IRC = -6 x 4 = -24

A Kiegyensúlyozatlan Pontos Állás (Unbalanced True Count = UTC)

UTC = IRC / az osztódobozban maradt paklik száma

Tehát ugyanúgy meghatározunk egy pontos állást, ahogyan a kiegyensúlyozott rendszerek esetében!

Az Ekvivalens (azonos értékű) Kiegyensúlyozott Pontos Állás (Equivalent Balanced True Count = EBTC), ami a Hi/Lo rendszer TC értékének felel meg. Tehát EBTC = TC 

EBTC = UTC +4  azaz TC = UTC +4

Tehát ha a K.O. rendszerben az IRC-t számoljuk, és ebből meghatározzuk a pontos állást UTC-t , akkor ehhez +4-et hozzáadva megkapjuk az EBTC-értékét és ez a Hi/Lo rendszer szerinti pontos állásnak fog megfelelni! 

Így a Hi/Lo rendszer variációit, vagy a Hi/Lo rendszerben használt tétrakási szisztémáját használhatjuk!!

Például variációk esetén az első és legfontosabb variáció, a biztosításkötés.  Ha tehát az UTC = -1 akkor 

TC = -1+4 => +3  azaz biztosítást kötünk, ha az osztó felső lapja ász!

Vagy 16 Vs. 10 ha az UTC = -4 akkor TC = -4 +4 =>0 megállunk!

Ezzel a módszerrel tehát, akik arra vágynak, hogy a lehető legpontosabban járjanak el a játék során, elősegíthetik, hogy még pontosabban fogadjanak.

Az már persze más kérdés, hogy ha már valaki komolyan pénzt akar csinálni a blackjackel, akkor érdemesebb lehet egy kiegyensúlyozott rendszert megtanulnia. 

Tehát jómagam maradok továbbra is a jól bevált Hi/Lo rendszernél...

Kérdésed, véleményed van?

Írj ide: billybones81@gmail.com