Jó néhány olyan levelet kaptam már amelyben az olvasók az után érdeklődnek, hogy az interneten a szerencsejátékokkal foglalkozó oldalakon, különféle tétrakási rendszereket ajánlgatnak az olvasók számára. A blog olvasói pedig azután érdeklődnek, ezeket lehet alkalmazni, vagy egyáltalán érdemes e alkalmazni a blackjackben.
Valaki egyenesen azzal keresett meg, hogy neki más "tapasztaltabb" játékosok egyenesen azt mondták, hogy egyik-másik tétrakási rendszert alkalmazzák, merthogy az a tuti. És egyébként is ezek közül melyiket éri meg használni.
Némelyek pedig olyan álmokat dédelgetnek, hogy a blackjackhez szükséges pénzt, az online blackjackel, vagy például a rulettel teremtik elő.
Mielőtt tehát belevágnánk, először is nem árt tisztázni, hogy az adott tétrakási rendszert hol akarjuk alkalmazni. Ami például a ruletten vagy az online blackjackben működhet, az élő blackjackben egyáltalán nem biztos, hogy fog! Sőt még a ruletten se. Az
online blackjacről meg már leírtam, hogy inkább mindenki hanyagolja.
Tehát nem biztos hogy ezek a tétrakási rendszerek az élő blackjackben is működnek, vagy egyszerűen más módon kell használnunk.
Ezért most egy két részes cikksorozatban bemutatok néhány ismertebb tétrakási rendszert, és azután megvizsgáljuk, hogy egy valódi kaszinóban a blackjack asztalnál hogyan válnának be.
A Martingale tétrakási rendszer
Ezt a tétrakási rendszert szerintem elég sokan ismerik, vagy ha nem is, akkor bármelyik kezdő szerencsejátékos elég hamar feltalálná a spanyolviaszt.
Mi is ennek a lényege, és hol alkalmazható?
Ez a rendszer a 18. században terjedt el Franciaországban, a pénzfeldobós játék során. Manapság, olyan játékokban alkalmazzák, ahol két egyforma valószínűségű kimenetelre lehet fogadni.
A stratégia alapvetően arra épít, hogy egységnyi nagyságú téttel kezdünk el játszani.Ha nyerünk akkor egy egységnyit nyerünk és ez hozzáadódik az alaptőkénkhez.
Ha egy tétkört elveszítünk, akkor feltett tét dupláját tesszük fel a következő körben. Ha megint veszítünk akkor megint duplázunk. Egészen addig ismételve a folyamatot, amíg egy kört meg nem nyerünk. (
A nagy számok törvénye alapján, ez előbb vagy utóbb bekövetkezik.) Így egy győzelem esetén, a végén az alaptőkénk mindig egy egységtéttel lesz nagyobb, és utána újból egy egységtéttel kezdünk játszani.
Ezt a tétrakási rendszert egyes szerencsejátékkal foglalkozó oldalakon, önmagukat mindenféle szakértő matematikusnak beállítva, felelőtlen pénzhajhász emberek, mint szupertitkos stratégiát bemutatva arra buzdítanak, hogy ezt alkalmazzuk.
Természetesen mindig megadják az internetes kaszinó linkjét ahol egészen biztosan működik!
Nem furcsa?
De nézzük csak hogyan is működik ez:
Tegyük fel, hogy 1000 egység (dollár, euró,font) alaptőkével kezdünk el játszani, és az alaptét 1 egységnyi. Az alábbi táblázatban végigkövethetjük a feltett tét nagyságát, és az alaptőke változásait.
| Vesztési sorozat | Alaptőke | Feltett tét nagysága | Alaptőke nyereség esetén |
| 1. | 1000 | 1 | 1001 |
| 2. | 999 | 2 | 1001 |
| 3. | 997 | 4 | 1001 |
| 4. | 993 | 8 | 1001 |
| 5. | 985 | 16 | 1001 |
| 6. | 969 | 32 | 1001 |
| 7. | 937 | 64 | 1001 |
| 8. | 873 | 128 | 1001 |
| 9. | 745 | 256 | 1001 |
| 10. | 489 | 512 | 1001 |
Lássuk csak mit is akar velünk közölni ez a táblázat.
A bal oldalon a Vesztési sorozatban a lejátszott tétkörök számát láthatjuk.
Balról a második oszlopban az alaptőke változását követhetjük nyomon. 1000 egységgel kezdünk, és az első tétkörben 1 egységnyi tétet teszünk fel és veszítünk. Lásd balról a harmadik oszlopot (Feltett tét nagysága) Tehát az alaptőkénk 999 egység lesz.
Ha nyernénk akkor az alaptőkénk 1001 egységre nőne. Ha veszítenénk akkor a következő tétkörben az előző tét dupláját tennénk fel.
Amint látható a 9. vesztési sorozat után, már nem maradna elég pénzünk, hogy a megfelelő nagyságú téttel játszunk a 10. leosztásban, és ledolgozzuk a hátrányunkat! Persze most mondhatja mindenki, hogy hát igen, de nagyobb alaptőke kell. Igen, de aki kételkedik, az egészen egyszerűen kezdjen el tovább számolni. A 13. vesztési sorozatnál, már egy kisebb vagyont kell feltenni, és semmi garancia arra, hogy bejöjjön!
Szóval, a "hozzáértő matematikus" uraknak ezennel üzenem, hogy ne hülyítsék tovább az embereket!
Tehát ezzel a rendszerrel egy nagyobb vesztési sorozatba belefutva elég hamar felélnénk az alaptőkénket. Másrészt a legtöbb kaszinóban szabályozva van, hogy az adott asztalon mekkora a maximális tét, így elég hamar mínuszba kerülnénk.
Hogyan is működne ez a blackjackben?
A válasz tömör és egyszerű.
Sehogy.
Ugyanis, az élő blackjackben a tétrakási rendszert a lapszámolással egybekötve használjuk. Amikor a számláló megfelelően magas nagyobb téttel játszunk, amikor alacsony akkor csak az alaptéttel.
Ha a számláló alacsony, és elveszítek egy leosztást normál esetben nem fogom megemelni a tétet, mert matematikailag erre semmi de semmi indokom nincs!
Most pedig próbáljuk meg egy kicsit szélesebb nézőpontban megvizsgálni a dolgot. Tehát gondolkodjunk el azon, hogyan is fordíthatnánk ezt a javunkra. Azért mert valami az adott helyzetben rossz, vagy nem működik az nem biztos hogy teljesen használhatatlan!
Kiváló példa erre a 3M cég által készített öntapadós papírcetli története, amely úgy keletkezett, hogy egy bizonyos Spencer Silver nevű ember készített egy ragasztót, de az nem ragadt megfelelően, egy idő után a megragasztott tárgyak szétváltak. Tehát a ragasztó nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Egy Art Fry nevű fiatalember a jegyzeteiben, bizonyos részek megjelöléséhez papírcetliket használt, ám azok folyton kicsúsztak a helyükről, így sohasem találta meg azt, amit éppen keresett. Innen jött az ötlet, mi lenne ha a cetliket bekenné ezzel a ragasztóval, azután ha mást akar vele megjelölni, könnyedén lehúzhatja anélkül, hogy a könyveinek a felületét megsértené vele. Ebből született a népszerű Post-itnek nevezett öntapadós jegyzettömb, ami a feltalálóinak jelentős anyagi hasznot hozott.
De visszakanyarodva a témához, mi lenne ha ennek a tétrakási rendszernek bizonyos elemeit felhasználnánk. Hogy miért is? Egészen egyszerűen, csak azért hogy álcázzuk magunkat. Ahogyan már régebben írtam, a kaszinóban a feltűnés elkerülése végett, időnként el kell térnünk a megszokott játékmenettől. Tehát időnként szándékosan elrontjuk az alapstratégiát, kisebb vagy nagyobb tétet teszünk, akkor amikor nem kéne.
Ezt kihasználva tegyük fel, hogy 500 forintos alaptéttel játszunk, a számláló pedig +4, és ennek megfelelően 4000 forinttal fogadunk. Ám az adott leosztást elveszítjük (ilyen jó néhányszor előfordul). A számláló állása még mindig ugyanannyi, tehát újból 4000 Ft-ot kellene feltennünk. Itt azonban, hogy az átlag szerencsejátékos képében tündököljünk aki vissza akarja nyerni amit elveszített, egyszerűen az előző tét dupláját, vagy a másfélszeresét tesszük.
Mivel a számláló magas joggal elvárható, hogy az adott kezet megnyerjük, és mivel előzőleg veszítettünk, kevésbé lesz feltűnő a nagyobb összeg.
Vagy, akár időnként fordítottan is felhasználhatjuk, azaz ha a például a TC értéke +2 és +3 között van, de mivel lefelé kerekítünk (amit egyébként ajánlok), a TC még csak +2, és 1000 Ft-ot kéne tennünk. Azonban, egészen egyszerűen +3-nak megfelelő téttel, azaz 2000 Ft-al játsszuk meg a következő kezet.
Az álcázás másik módja, amely szintén működhet, ha például a TC +3 és a Kelly féle tétrakási rendszer szerint, 500 Ft-os alaptéttel játszva 2000 Ft-os tétet teszünk és nyerünk. A számláló állása nem változik, marad +3. Ilyenkor, hogy ismét az egyszerű szerencsejátékos képében tetszelegjünk a következő leosztásra 4000 Ft-ot teszünk fel, tehát a nyert összeget is feltesszük.
Természetesen arra nem árt figyelni, hogy azért ezeket a trükköket ne használjuk rendszeresen, mert az szintén könnyen lebukáshoz vezethet, de időről-időre el lehet őket sütni.
Persze az hogy kinek mennyire erősek az idegei, mi az amit hajlandó bevállalni, döntse el mindenki saját magának...
Következtetés: Ez a tétrakási rendszer alapvetően nem való az élő blackjackhez. A fent leírt elemeket beépítve a saját szisztémánkba, hasznát tudjuk venni, de csupán ennyi. Más játékok esetében, rövid távon lehet, hogy szerencsések lennénk vele és nyernénk kisebb összegeket, azonban ehhez elég sok időt kéne ráfordítani. Másrészt hosszú távon elég rendesen pórul lehet vele járni.
Tehát ha nem szeretnél sok időt elvesztegetni minimális nyereségért, azután egyszerre hirtelen sokat veszíteni, akkor inkább NE használd!
A d'Alembert tétrakási rendszer
 |
| Jean le Rond d'Alembert |
Ezt a tétrakási stratégia, kifejlesztőjéről Jean le Rond d'Alembert matematikus-fizikusról kapta a nevét.
Matematikusként d'Alembert úr többek között a hányadoskritérium elméletével foglakozott, amelynek segítségével a számsorozatok konvergenciáját állapíthatjuk meg.
Fizikusként a fénytörés jelenségével, és a folyadékok mechanikájával kapcsolatban végzett kutatásokat.
A szerencsejátékosok körében azonban, a
croix ou pile azaz a
fej vagy írás elméletével kapcsolatos álláspontjáról híresült el. Elmélete szerint, a fej vagy írás játék során,
annak valószínűsége, hogy az újból feldobott érme fej lesz, minden alkalommal nő, amikor írás jön ki.
Ez a tétrakási rendszer a rulettezők körében napjainkban is nagy népszerűségnek örvend.
Lényege hogy szintén egy egységtéttel kezdünk el játszani. Ha nyerünk a nyert összeg hozzáadódik az alaptőkénkhez, és újból egy egységnyi tétet teszünk.
Amikor veszítünk akkor minden egyes vesztés után egy egységgel növeljük a tétet.
Figyelem!
Nem duplázunk, csak egyel nagyobb összeget teszünk.
Ha a vesztési sorozat után nyerünk egy leosztást, akkor egy egységgel kevesebb tétet teszünk. Ha újból nyerünk, akkor ismét egy egységgel kevesebbet teszünk.
A jobb áttekinthetőség kedvéért nézzük meg az alábbi táblázatot hogyan is működik ez.
Leosztások
száma | Győzelem/Vesztés | Tét
nagysága | Alaptőke |
| 1. | V | 1 | 1000 |
| 2. | V | 2 | 999 |
| 3. | V | 3 | 997 |
| 4. | V | 4 | 994 |
| 5. | GY | 5 | 995 |
| 6. | GY | 4 | 999 |
| 7. | GY | 3 | 1002 |
| 8. | V | 1 | 1003 |
| 9. | GY | 2 | 1004 |
| 10. | GY | 1 | 1005 |
A táblázatban a
Győzelem/Vesztés részben
V betű a vesztést a
GY betű a győztes leosztásokat jelenti. Amint látható a
Tét Nagysága részben, egy egységnyi téttel kezdünk el játszani, és a veszítés után egyel növeljük a tétet. A győztes leosztás után pedig csökkentjük.
Amint az alaptőkénk pluszba került ismét csak 1 egységnyi téttel kezdünk játszani!
Ennek a rendszernek a hátránya, hogy több vesztési sorozat után, egy győztes leosztással még nem tudunk pluszba kerülni.
Előnyként viszont a javára kell írni, hogy egy hosszabb vesztési sorozat esetén, jóval kevesebb pénzt veszítenénk, vagy jóval hosszabb idő után nulláznánk le magunkat, mint a Martingale rendszerrel.
Hogyan használhatnánk ezt a blackjackben?
Itt most megint az előzőekben már leírt gondolatmenet szerint érdemes cselekedni!
Tehát ha a számláló pluszban van növeljük a tétet, ha a TC nulla, vagy negatív csak az alaptéttel játszunk.
Viszont álcázásként ez a tétrakási rendszer is beépíthető játékunkba.
Tehát, az előzőekben leírt példánál maradva, 500 Ft-os alaptéttel játszunk, a TC +3 és ennek megfelelően 2000 Ft-al fogadtunk és veszítünk. A TC marad +3, tehát megint csak 2000 Ft-os téttel kéne fogadnunk. Ismét hogy a szerencsejátékos képében tetszelegjünk egyszerűen, egyel több zsetont rakunk a tétkörbe. Azaz 3000 Ft-ot. Mivel a számláló magas, előnyben vagyunk a házzal szemben, tehát joggal várhatjuk, hogy győzünk. Ez, hogy egyel növeljük a tétet, akár merő véletlenek is tűnhet, mintha a játék hevében véletlenül eltévesztenénk a tét nagyságát.
Ugyanígy álcázhatjuk magunkat fordítva is. Tegyük fel hogy a TC értéke +6-ig emelkedik. Ilyenkor 6000 Ft-os tétet teszünk. Kifogunk egy jó sorozatot, tehát egymás után többször nyerünk, és még esetleg blackjacket is kapunk.
Mivel a számláló magas jóval nagyobb lesz az esélye.
Ilyenkor, hogy ismét kerüljük a feltűnést, főként ha a történtek után a teremfőnök az asztalunk körül kezd el nézelődni, egyszerűen kisebb tétet teszünk, tehát látványosan nem 6000, hanem csak 4-5000 Ft-ot teszünk fel. Mivel nyerésben vagyunk, és így is viszonylag nagy tétet teszünk, az alaptőkénk is szépen gyarapodni fog. Másrészt elkerüljük, hogy túlzottan magunkra irányítsuk a nem kívánatos személyek figyelmét.
Következtetés: Önmagában a d'Alembert tétrakási rendszer jóval biztonságosabb mint a Martingale tétrakási rendszer. Egy hosszabb vesztési sorozat esetén kevesebbet veszíthetünk. Hátránya, hogy egy-egy ilyen vesztési sorozat esetén, több győztes menet szükséges a veszteségeink visszaállításához, vagy egyáltalán az alaptőke növeléséhez.
Az élő blackjackben, fent leírt módszereket a saját szisztémánkba beépítve hatékony segítségünk lehet az álcázásban, elkerülve a feltűnést és a feleslegesen nagy pénzkidobást.
A Fibonacci tétrakási rendszer
Ez a tétrakási rendszer az olasz Leonardo Fibonacci matematikusról kapta a nevét.
Akik néha bejártak matekórákra, netalán időnként még figyeltek is, főként, amikor a számsorozatokat tanították azoknak esetleg rémlik valami erről a névről.
A matek iránt kevésbé érdeklődők számára, talán Dan Brown könyvéből, és a belőle készült azonos című filmből, A da Vinci-kódból lehet ismerős a név.
Igen, a Fibonacci számokról és az általuk alkotott rekurzív (ismétlődő lépésekből álló műveletsorozaton alapuló) számsorozatról van szó. A Fibonacci sorozatban az első két elem 0 és 1. A sorozat további elemeit az előző kettő összegeként kapjuk azaz:
0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377...
Abba, hogy a Fibonacci számokat, és a belőlük alkotott Fibonacci spirálokat hol használják, és hogy a természetben milyen elrendeződések találhatóak ennek mintájára most inkább ne menjünk bele.
A szerencsejátékosok ezt a rendszert használva, a Fibonacci sorozat mintájára, a sorozat elemeinek megfelelő egységtéttel növelik a fogadásaikat vesztés esetén.
Tehát ugyanúgy, ahogyan az előzőleg már említett két fogadási rendszerben, itt is egységnyi téttel kezdünk játszani. Ha győzünk a nyert összeg hozzáadódik az alaptőkénkhez, és ismét csak egy egységgel fogadunk.
Ha veszítünk akkor sorozat elemeinek megfelelően növeljük a tétet. Néhány helyen azt írják, hogy ilyenkor egy győzelem után ismét az alaptéttel azaz egy egységgel kezdünk játszani. Ez azonban, nem biztos, hogy jó megoldás. Mások azt állítják, hogy ilyenkor, a számsorozat előző eleméhez ugrunk vissza. Ez már jobban hangzik. Hogy miért? Vizsgáljuk meg a következő táblázatot.
Leosztások
száma | Tét
nagysága | Alaptőke
veszítés esetén | Alaptőke
győzelem esetén |
| 1. | 1 | 1000 | 1001 |
| 2. | 1 | 999 | 1000 |
| 3. | 2 | 998 | 1000 |
| 4. | 3 | 996 | 999 |
| 5. | 5 | 993 | 998 |
| 6. | 8 | 988 | 996 |
| 7. | 13 | 980 | 993 |
| 8. | 21 | 967 | 988 |
| 9. | 34 | 946 | 980 |
| 10. | 55 | 912 | 967 |
Először is vegyük át, hogy mi is látható ebben a táblázatban. A legelső oszlopban a lejátszott leosztások számát látjuk. A második oszlopban a Fibonacci sorozat elemeit, azaz jelen esetben a tétnövekedést. A harmadik, és a negyedik oszlopban, az alaptőkénk ingadozásait láthatjuk, abban az esetben, ha elveszítjük, vagy megnyerjük az adott leosztást.
Amint látható egy vesztési sorozat esetén az alaptőkénk, bár nem olyan vad mértékben mint a Martingale rendszer esetében, de elég szépen csökkenni kezd lefelé.
Győzelem esetén itt sem nyerünk, hirtelen túl nagy összegeket, és ha egy vesztési sorozat esetén, egyszer nyerünk egy leosztást, még mindig elég szépen hátrányban lennénk.
Például, egy veszteségsorozat után a nyolcadik leosztásban az alaptőkénk 967 egység lenne. Ha megnyernénk, akkor még mindig csak 988 egységen állnánk. Tehát ilyenkor nem tanácsos visszatérni az egy egységtétes fogadáshoz, hanem inkább a tét nagyságát csökkentjük. Jelen esetben azaz ha a nyolcadik leosztást megnyernénk akkor visszatérnénk a hetedik leosztásban megtett tét nagyságához azaz 13 egységtétet tennénk fel. Tehát a d'Alembert tétrakási rendszerhez hasonlóan.
Ez az egész tehát kicsit olyannak tűnik, mintha egy szerencsejátékos, egy szép napon a Fibonacci sorozatról olvasva a homlokára csapott, és úgy döntött, hogy kipróbálja hogyan is működne ez a kaszinóban a rulettasztalnál.
Mi van akkor ha ezt a blackjack során próbáljuk alkalmazni?
Elviekben az előzőleg bemutatott módon, az álcázásban szintén hasznosítható. A bökkenő csupán annyi, hogy a kaszinóban az asztalnál ülve, miközben valaki javában számolja a lapokat, figyeli a kártyaégetőt, használja az alapstratégiát, nem biztos hogy a Fibonacci sorozat elemeinek megfelelően akarja álcázni a tétrakási stratégiáját. Ez ugyanis elég nehézkes lehet...
Na de mi van akkor, ha a tétrakás során, a TC növekedésével együtt, az alaptétünket, nem a Kelly féle tétrakási rendszer szerint, hanem a Fibonacci sorozat elemei, szerint növeljük? Vajon működne a dolog? Nosza vizsgáljuk meg! Hívjuk segítségül a BJ777 szimulátort.
Először is határozzuk meg mi is az, amit meg akarunk vizsgálni. Mivel két tétrakási rendszert hasonlítunk össze, a legcélszerűbb talán az, ha azt hasonlítjuk össze, hogy melyik rendszerrel érünk el nagyobb alaptőke növekedést.
A két rendszert ugyanabban a környezetben akarjuk használni, tehát az egységtétnek és a szabályoknak ugyanazoknak kell lenniük, és a megjátszott kezek számának is. Emellett ugyanazt az alapstratégiát, és kártyaszámoló rendszert használjuk, mondjuk a Hi/Lo rendszert.
Tehát játszunk 500 egységtétes alaptéttel.
A szabályok egészen véletlenül legyenek a következőek:
- 6 pakli
- a penetráció legyen 1/5 pakli azaz 78 db lap
- az osztónak szoft 17-en azaz A6-on meg kell állnia
- bármely első két lapra lehet duplázni
- feladás nincs
- bármely két azonos első két lap szétválasztható
- ászokat csak egyszer lehet szétválasztani
- összesen háromszor lehet szétválasztani (kivéve az ászokat)
- szétválasztás után lehet duplázni
- biztosítás köthető a minimum tét felétől a tét feléig
Mivel egy szimuláció nem szimuláció, ezért mindegyik tétrakási rendszerrel, 5-5 szimulációt végeztem. Az alapstratégia variációk közül, csak a biztosításkötést használtam, azaz ha a TC 3 vagy nagyobb kötünk biztosítást. A szimulációk szerint 300 kezet játszunk le. Azaz kb olyan, mintha 3 órát játszanánk. Egy-egy szimuláció során a program 100 milliószor játszik le 300 kezet, és az adatokat átlagolja.
Lássuk a következő táblázatot amelyben az láthatjuk, hogy a két rendszer szerint a TC növekedésével az alaptét hányszorosával fogadunk.
| TC | 1
és alatta | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
| Kelly | 1 | 2 | 4 | 8 | 10 | 10 |
| Fibonacci | 1 | 1 | 2 | 3 | 5 | 8 |
A Kelly féle tétrakás szerint, ha a TC= +6, vagy nagyobb akkor az alaptét 12 szeresét kellene tennünk, de csak az alaptét 10 vagy 15 szerese között lehet választani a programban. A 15 túl nagy lenne, ezért, ha a TC 6 vagy nagyobb akkor maradunk az alaptét 10-szeresénél.
Ezen kívül sajnos azt a fontos tényezőt nem tudom elmagyarázni a programnak, hogy ha a TC= -1 vagy kisebb, és elveszítünk egy leosztást akkor elhagyjuk az asztalt. Ha ezeket lehetne használni, az eredmények módosulnának, de így is elég jó közelítést kapunk.
Talán majd egy újabb verzióban lehet ezt is.
Nézzük meg a következő táblázatban a szimulációk eredményeit.
| Kelly féle
tétrakási rendszer | Fibonacci
féle tétrakási rendszer |
| Szimulációk | Bankroll | Növekedés
% | Növekedés
| Bankroll | Növekedés
% | Növekedés
|
| 1 | 93417 | 0.396 | 1013 | 49048 | 0.097 | 196 |
| 2 | 93455 | 0.373 | 956 | 48872 | 0.089 | 179 |
| 3 | 93473 | 0.375 | 961 | 48779 | 0.068 | 136 |
| 4 | 93427 | 0.397 | 1017 | 48785 | 0.111 | 223 |
| 5 | 93481 | 0.393 | 1008 | 48884 | 0.105 | 210 |
| Átlag | 93450.6 | 0.3868 | 991 | 48873.6 | 0.094 | 188.8 |
Vegyük végig mi is látható ebben a táblázatban. A bal szélső oszlopban a a lefuttatott szimulációk számát látjuk. Legalul, az eredmények számtani átlagát.
A bankroll oszlopban a stratégiánkhoz szükséges alaptőke nagysága látható. Ezt a program határozza meg.
Mielőtt jó néhányan a kaszinóba rohannának játszani, közlöm, hogy ez az összeg nem lenne elegendő a biztonságos játékhoz!
A növekedés oszlopokban az alaptőkéhez mérten a nyereséget láthatjuk, százalékban és egységben kifejezve. A valóságban a növekedés ennél azért jóval nagyobb lenne.
Az eredményeket összevetve, azonban jól kitűnik, hogy a Kelly féle rendszer szerint jóval többet keresnénk.
Azt persze meg kell jegyeznem, hogy a Fibonacci rendszer sem teljesít túl rosszul!
Sőt, időnként álcázásként akár ezt a rendszert is lehet időről-időre használni, ha szeretnénk elkerülni, hogy felfigyeljenek ránk.
Persze most jogosan felvetődik az a kérdés is, hogy mi van akkor, ha valaki kevesebb alaptőkével rendelkezik, és ezt a rendszert szeretné használni? Érdekes kérdés, és ugyan a nyereség kisebb lenne, de lehetne vele növelni az alaptőkét. Ráadásul, az idegesebb típusok meglehet előszeretettel használnák, mert kisebb ingadozásokkal néznének szembe a játék során.
Az hogy mi az a minimum alaptőke, amivel ezt használhatnánk, legyen további kutatás tárgya...
Következtetés: A fogadások álcázásakor a Fibonacci rendszer szerint fogadni elég nehézkes, de elvben használható lehet. Rendes tétrakási rendszerként, viszont alapvetően a Kelly féle rendszer jobban teljesít. Más kérdés, hogy az alacsonyabb alaptőkével rendelkezők számára talán jó alternatíva lehet. Ez azonban, ahogyan már írtam, további kutatásokat igényel...
A következő részben az Oscar Grind, a Paroli és a Labouchere rendszereket fogjuk megvizsgálni.
Már megjelent A Blackjack Alapjai című ingyenes e-könyv
Töltsd le most!
Kérdésed, véleményed van?
Írj ide: billybones81@gmail.com
