A Labouchere tétrakási rendszer
Ezt a tétrakási rendszert a legtöbb, rulettel foglalkozó oldalon bemutatják, és előszeretettel ajánlgatják az olvasók számára.
 |
| Henry Labouchère (1831 – 1912) |
A rendszert a legtöbb oldalon Henry Labouchere (1831-1912) angol politikus, író nevéhez kötik.
 |
| Henry Labouchere (1798 – 1869) |
Más oldalakon viszont az azonos nevű nagybátyához (1798 - 1869) Henry Labouchere báróhoz.
Mielőtt bárki csodálkozni kezdene, hogy lehet az, hogy egy angol lord, ilyeneken törte a fejét, közlöm, hogy a legtöbb angol nemes,szenvedélyes szerencsejátékos volt. Egy-egy unalmas, esős délutánon, képesek voltak kisebb-nagyobb vagyonokban arra fogadni, hogy melyik esőcsepp gördül végig hamarabb az ablaküvegen...
Nos így vagy úgy, de ez a tétrakási rendszer napjainkban is nagy sikert arat a szerencsejátékosok körében.
 |
| Ian Fleming |
Igazán híressé az Ian Fleming tengerésztiszt, hírszerző és író által megalkotott James Bond történetektől vált. A főhős ugyanis a kaszinókban ezt a rendszert használta. Így, a legtöbben, talán annak a tévedésnek az áldozataivá váltak, hogy ha a titkos ügynök 007-es is ezt használja, akkor olyan rossz nem lehet.
A tétrakási rendszer lényege, hogy kiválasztunk egy tetszőleges számsorozatot, például 1;2;3;4;5;6. Ezután a számsorozat két szélső elemét összeadjuk, jelen esetben az 1-est és a 6-ost, és a kapott számmal, (1+6=7) azaz 7-el megszorozzuk az alaptétünket.
Tehát ha 100 Ft-os alaptétben játszunk, akkor 7 x 100 = 700, azaz az első tétkörben 700 Ft-ot teszünk.
Ha nyerünk, akkor a két szélső számot kihúzzuk, és a megmaradt kettőt azaz a 2-est és az 5-öst adjuk össze, ami szintén ismét hetet ad. Győzelem esetén tehát mindig kihúzzuk a számsorozat két szélső elemét, egészen addig amíg el nem fogynak a számaink, és utána újból kezdődik a kör.
Ha veszítünk akkor a számsorozatot kibővítjük egy elemmel, mégpedig úgy, hogy az elveszített tét nagyságát adjuk hozzá.
Tehát ha az előző példánál maradva, az adott leosztást elvesztettük volna, akkor a számsorozatunk a következőképpen bővülne:1;2;3;4;5;6;7, és megint csak a két szélső elemet adjuk össze. Azaz a következő tétkörben (1+7=8), azaz az alaptétünk nyolcszorosát tesszük.
Ismétlem a számsorozat hossza, és elemei teljesen szabadon választhatóak.
Vizsgáljuk csak meg hogyan alakulna az alaptőkénk ezzel a tétrakási rendszerrel. Megmaradva az előző példánál, a kezdő számsorunk legyen 1;2;3;4;5;6, és az alaptét legyen 100 egység, az alaptőkénk legyen 10000 egységnyi.
Labouchere
| Tétsorozat | Győzelem esetén | Veszteség esetén |
| Tét | Alaptőke | Tét | Alaptőke |
| 1. | 700 | 10700 | 700 | 9300 |
| 2. | 700 | 11400 | 800 | 8500 |
| 3. | 700 | 22800 | 900 | 7600 |
| 4. | - | - | 1000 | 6600 |
| 5. | - | - | 1100 | 5500 |
| 6. | - | - | 1200 | 4300 |
| 7. | - | - | 1300 | 3000 |
| 8. | - | - | 1400 | 1600 |
| 9. | - | - | 1500 | 100 |
A táblázatban a tétsorozatnál a lejátszott körök számát láthatjuk. A győzelem esetén mező alatt az látható, mi lenne akkor, ha az összes leosztás megnyernénk. Amint látható, három egymás utáni győzelemmel elég szép pénzt keresnénk, és a számsorozat is elég hamar elfogyna. Azt azonban ne feledjük, hogy elég nagy tétben is játszunk.
Ha viszont beleszaladnánk egy vesztes szakaszba, lásd a veszteség esetén mező alatti részt, akkor a kilencedik vesztes leosztás után, már csak egyetlen egységtétünk maradna. Persze időnként hallani olyan legendás történeteket, hogy valaki az utolsó, téttel megfordította a játék menetét és több ezret nyert, de ezek azok az erős kivételek amik tovább erősítik a szabályt.
Nézzük meg azt az esetet, ha megkevernénk a számsort mondjuk valahogy így:3;6;2;4;1,5
| Tétsorozat | Győzelem
esetén | Veszteség
esetén |
| Tét | Alaptőke | Tét | Alaptőke |
| 1. | 800 | 10800 | 800 | 9200 |
| 2. | 700 | 11500 | 1100 | 8100 |
| 3. | 600 | 12100 | 1400 | 6700 |
| 4. | - | - | 1700 | 5000 |
| 5. | - | - | 2000 | 3000 |
| 6. | - | - | 2300 | 700 |
Amint látható ezzel a megkevert számsorral, abban az esetben, ha minden leosztást megnyernénk, kevesebbet keresnénk.
Egy vesztes sorozat esetén, pedig a hatodik tétkör után, már csak egy minimális összegünk maradna.
Tehát, mindenféle megkevert számsorral ne akarjon senki se játszani!
Hogyan alkalmazhatjuk ezt a blackjack esetén?
Az előző részben közölt gondolatmenet alapján, az álcázásnál hasznát vehetjük a dolognak. Egyedüli játékosként azért nehéz lenne ezt alkalmazni. De mi van akkor, ha csapatban játszunk, és a nagy játékos eszerint fogad? Persze nem a megkevert számsorral, hanem az első példánál maradva.
Ehhez természetesen összehangolt munkára van szükség. Például, a nagy játékos a rulettasztal körül helyezkedik el, majd a számoló jelére odajön az asztalhoz, mintha elege lenne a rulettből, és egy kicsit megpróbálkozna a blackjackel.
Arra azért nem árt odafigyelni, hogy így is csak az előre meghatározott összegben, vagy annál valamivel kisebb tétekben fogadjon. Lásd Csapatjáték című részt. Persze a számsornak megfelelően emelheti a tétet, veszteség esetén, ezzel is fenntartva a látszatot, hogy nem több egy egyszerű szerencsejátékosnál. Fontos azonban, hogy vesztés esetén az előre meghatározott összeget ne nagyon lépje túl!
Azok a csapatok akik sűrűbben fordulnak meg ugyanazon a helyen, ezt többször is alkalmazhatják, hogy ne keltsenek túl nagy feltűnést.
Mivel a nagy játékos csak és kizárólag akkor fogad amikor a számláló állása megfelelően magas, és viszonylag nagy összegekben teszi, így is elég szép nyereményeket lehet elérni. Másrészt a teremfőnök szemében kevésbé kelt gyanút. Hátrány, hogy időnként nem árt ha a ruletten, vagy más játékokon is feltesz néhány tétet, ami vagy bejön, vagy nem.
Következtetés: Önmagában használva, ez a tétrakási rendszer az élő blackjackhez nem igazán való. Csapatjáték esetén, viszont a nagy játékos az álcázás kedvéért időnként használhatja, betartva a Csapatjáték című részben leírt szabályokat, arra figyelve, hogy az előre meghatározott összegnél nagyobb tétben ne fogadjon. Hátránya, hogy esetenként a fellépő átlagos eltérés miatt,valamivel nagyobbak lesznek a veszteségek is.
A Paroli tétrakási rendszer
Ezt a tétrakási rendszert a rulettel foglalkozó oldalakon szintén bemutatják. Gyakran hívják fordított Martingale rendszernek is.
A rendszer lényege, hogy itt csak és kizárólag akkor emeljük a tétet, miután megnyertünk egy leosztást. Akkor is csak a megnyert összeggel. Tehát nagyon egyszerűen, ha nyerünk, akkor a következő körben a megnyert összeget is feltesszük.
Ennek a rendszernek a nagy előnye, hogy ha veszítünk, akkor, mindig csak egyetlen egységtétet fogunk veszíteni.
Egy győztes sorozat esetén, viszont elég szép összeget nyernénk.
A lelkiismeretesebb oldalakon arra is felhívják az olvasó figyelmét, hogy mindenki aki ezt a rendszert használja, határozza meg előre mi az a nyert összeg amikor kiszáll. Tehát aki arra vetemedik, hogy ezt használja, az előre döntse el, mi az a pont amikor abbahagyja a játékot. Ugyanis a fentebb említett előny, könnyen a hátrányunkra válna. Azaz amikor már elég szépen megnövekedett az alaptőkénk, egyszer csak beüt egy vesztes leosztás, és annak amit idáig megnyertünk (plusz egy egységtét a saját tőkénkből) fuccs.
Emellett, és ez a saját véleményem, ha valaki ezzel a módszerrel játszik, fontosnak tartom, hogy előre meghatározza az időtartamot, amit a játékra fordít, ezzel is megelőzve a játékszenvedély kialakulását!
Ezt pedig mindenki aki arra vetemedik, hogy ezzel a rendszerrel próbál szerencsét, tartsa be, a saját érdekében.
A következő táblázatban nézzük meg, mi történne akkor, ha ezt a tétrakási rendszert használnánk.
Az alaptőkénk legyen 1000 egységnyi, az alaptét pedig 1 egységnyi.
Labouchere
| Tétsorozat | Gyõzelem esetén | Veszteség esetén |
| Tét | Alaptõke | Tét | Alaptõke |
| 1. | 1 | 1001 | 1 | 999 |
| 2. | 2 | 1003 | 1 | 998 |
| 3. | 4 | 1007 | 1 | 997 |
| 4. | 8 | 1015 | 1 | 996 |
| 5. | 16 | 1031 | 1 | 995 |
| 6. | 32 | 1063 | 1 | 994 |
| 7. | 64 | 1127 | 1 | 993 |
| 8. | 128 | 1255 | 1 | 992 |
| 9. | 256 | 1511 | 1 | 991 |
| 10. | 512 | 2023 | 1 | 990 |
Amint megfigyelhető, ha elkapnánk egy győzelemsorozatot, akkor a tizedik kör után, már az alaptőkénknek, több mint a duplájával rendelkeznénk.
Egy veszteséges sorozat esetén, viszont még mindig elég jól állnánk.
A nagy kérdés, persze továbbra is megmarad. Mégpedig, hogy mikor és hol érdemes kiszállni...
Hogyan alkalmazhatjuk ezt a blackjack esetén?
Az élő blackjack esetén, egy profi kártyaszámolónak eszébe sem jutna, hogy ezt használja. Egészen egyszerűen azért, mert ha tegyük fel megnyerne egy leosztást, a számláló negatív, vagy alacsony állása miatt, semmi sem indokolná, hogy emelje a tétet. Maximum időnként az álcázás kedvéért, időnként megduplázza a tétet.
Na de mi van akkor ha a pontos állás azaz a TC növekedésének megfelelően, mindig dupláznánk a tétet? Mennyire válna be a dolog? Vizsgáljuk meg, hívjuk ismét segítségül a BJ777 szimulátort.
A szabályok ismét legyenek az első részben alkalmazottak amikor a Fibonacci rendszert vizsgáltuk:
- 500-as alaptét
- 6 pakli
- a penetráció 1/5 pakli azaz 78 db lap
- az osztónak A6-on meg kell állnia
- bármely első két lapra lehet duplázni
- feladás (surrender) nincs
- bármely két azonos első két lap szétválasztható
- ászokat csak egyszer lehet szétválasztani
- összesen háromszor lehet szétválasztani (kivéve az ászokat)
- szétválasztás után lehet duplázni
- biztosítás köthető a minimum tét felétől a tét feléig
Kártyaszámoló rendszerként újból a Hi/Lo rendszert használjuk, és variációként csak a biztosításkötést alkalmazzuk. Tehát ha a pontos állás, azaz a TC +3, vagy nagyobb kötünk biztosítást.
Ismét 5 db szimulációt fogunk végezni. A szimulációk szerint 300 kezet játszunk le. Ez kb. olyan, lesz mintha 3 órát játszanánk folyamatosan. Egy szimuláció során a program 100 milliószor játszik le 300 kezet, és az adatokat átlagolja.
Az alábbi táblázat összehasonlítja a Kelly, és a Paroli tétrakási rendszer használata során, a tétek nagyságát a TC növekedésének függvényében. Tehát egészen egyszerűen megfigyelhetjük, hogy a két rendszer szerint a TC növekedése során, az alaptét hányszorosával fogadunk.
| TC | +1
és alatta | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
| Kelly | 1 | 2 | 4 | 8 | 10 | 10 |
| Paroli | 1 | 2 | 4 | 8 | 16 | 32 |
Megjegyzés: A Kelly féle tétrakás szerint, ha a TC= +6, vagy nagyobb akkor az alaptét 12 szeresét kellene tennünk, azonban, csak az alaptét 10 vagy 15 szerese között lehet választani a programban. Mivel 15 túl nagy lenne, ezért, ha a TC 6 vagy nagyobb akkor is csak az alaptét 10-szeresét tesszük.
| Kelly féle
tétrakási rendszer | Paroli
féle tétrakási rendszer |
| Szimulációk | Bankroll | Növekedés
% | Növekedés
| Bankroll | Növekedés
% | Növekedés
|
| 1 | 93417 | 0.396 | 1013 | 203456 | 0,811 | 2519 |
| 2 | 93455 | 0.373 | 956 | 203585 | 0,813 | 2528 |
| 3 | 93473 | 0.375 | 961 | 203524 | 0,810 | 2517 |
| 4 | 93427 | 0.397 | 1017 | 203596 | 0,807 | 2511 |
| 5 | 93481 | 0.393 | 1008 | 203572 | 0,841 | 2615 |
| Átlag | 93450.6 | 0.3868 | 991 | 203546,6 | 0,8164 | 2538 |
Vizsgáljuk meg mi is látható ebben a táblázatban.A bal oldali oszlopban a lefuttatott szimulációk számát látjuk. Legalul, a kapott eredmények számtani átlagát.
A bankroll oszlopban a stratégiánkhoz szükséges alaptőke nagysága látható, amit a program határoz meg.
Ismét közlöm, mielőtt jó néhányan a kaszinóba rohannának játszani, hogy ez az összeg nem lenne elegendő a biztonságos játékhoz!
A növekedés oszlopokban az alaptőkéhez mérten a nyereséget láthatjuk, százalékban és egységben kifejezve. Ez a valóságban nagyobb lenne.
Amint látható, ha a Paroli rendszert használnánk fel, a növekedés nagyobb lenne.
Ez így nagyon szép, a probléma az egésszel annyi, hogy ehhez jóval nagyobb alaptőke lenne szükséges. Másrészt, ha valaki ilyen nagyságrendben növeli a tétet, az jócskán magára vonná a "nem kívánatos elemek" figyelmét, és így a kaszinó tulajdonosai számára, ő is nem kívánatos személlyé lépne elő!
Tehát aki nem akarja, hogy előbb vagy utóbb kitiltsák, vagy, hogy feleslegesen megnehezítsék a dolgát, az ezt a rendszert ne használja!
Következtetés: A Paroli rendszert használata, jóval biztonságosabb, mert egy veszteségsorozat esetén kevesebbet veszíthetünk vele. Azt, hogy hol van az a pont amikor, megáll, és visszatér az egy egységtétes fogadáshoz, mindenki döntse el magának. Hátrány, hogy ha egy győztes leosztássorozat során egyszer veszítünk, akkor az eddig nyert összeget elveszítjük.
Az élő blackjackben, a szimulációk alapján, valószínűleg jóval nagyobb növekedést érnénk el, mintha a Kelly féle rendszert használnánk. Hátrány, hogy jóval nagyobb alaptőke szükséges, másrészt szinte biztos a lelepleződés!
Az Oscar Grind tétrakási rendszer
Ez a rendszer az online kaszinókkal foglalkozó oldalak, szinte bármelyikén megtalálható. A jobb helyeken azt is leírják róla, hogy egy viszonylag fiatal, tehát nem több száz éve kitalált rendszerről van szó, és hogy, elsőként Alan Wilson mutatta be a The
Casino Gambler's Guide című 1965-ben megjelent könyvében.
Alan Wilsonról, azt még érdemes tudni, hogy már 1958-ban Edward O. Thorp professzort megelőzve, kifejlesztette az első kártyaszámoló rendszert, a Wilson Count-ot, de csak később a fentebb említett könyvben mutatta be.
Emellett nem összekeverendő az Allan Charles Wilson nevű tudóssal!
Wilson úr, ezzel a tétrakási rendszerrel az 1960-as években ismerkedett meg, Las Vegasban, amikor összetalálkozott Oscar Grindel akiről a rendszer a nevét kapta.
Oscar Grind úr, hírhedt rulett és kockajátékos, tehát egy valódi szerencsejátékos volt, a szó legrosszabb értelmében. E rendszert használva igen tekintélyes vagyont nyert össze a hosszú évek alatt.
Alan Wilson, Oscar feljegyzéseire támaszkodva egy akkor igen erősnek mondható IBM 790-es típusú számítógépen 280000 pörgetést "lejátszva" tesztelte a módszert.
Bármilyen furcsának is tűnik, de a rendszer sikerrel vette az akadályt, azzal a kikötéssel, hogy a játékos megfelelően nagy alaptőkével rendelkezik. Emellett, persze azt is meg kell jegyezni, hogy mivel a számítógép csak egy gép, nem kap gyomorideget, vagy ideg összeroppanást egy-egy hosszabb, veszteséges szakasz során, hanem csak játszik tovább rendületlenül. Tehát nem árt ,ha nem feledkezünk meg az emberi tényezőről sem. Lehet hogy Grind úr egészen egyszerűen csak szerencsés volt?
Maga a rendszer alapvetően nagyon egyszerű. Egy egységtéttel kezdünk el játszani. Ha nyerünk, egy egységnyivel növeljük a tétet. Figyelem! Nem duplázunk, csak egy egységnyivel többet teszünk.
Ha veszítünk, akkor ismét csak annyit teszünk fel mint amennyit előzőleg. Tehát veszítés esetén soha ne növeljük a tétet! Ha nyerünk akkor viszont elkezdjük emelni a tétet.
Egyesek ezt a módszert úgy írják le, hogy ha nyerünk, és az alaptőkénk pluszba kerül, akkor nem növeljük a tétet, hanem csak egységnyi tétet teszünk.Tehát feleslegesen nem kockáztatunk.
Veszítés esetén szintén csak egységnyi lesz a tét.Viszont ha az alaptőkénkből elveszítettünk valamennyit, akkor egy győzelem esetén egyel növeljük a tétet, egészen addig amíg ismét nem kerülünk pluszba.
Hogy kinek melyik módszer lenne a szimpatikusabb, azt mindenki döntse el magának. Aki óvatosabb annak inkább az utóbbi módszer ajánlott.
Természetesen ennél a módszernél is szükséges azt meghatározni, hogy mi az a pont amikor kiszállunk, vagy meghatározunk egy adott időtartamot, amíg játszunk, és utána abbahagyjuk. Ismét csak megelőzvén a játékszenvedély kialakulását.
Hogyan alkalmazhatjuk ezt a blackjack esetén?
Ezt a módszert szintén csak az álcázás során használhatnánk.Azzal persze mindenkinek tisztában kell lennie, hogy ha a számláló negatív, akkor se akarja túl nagy mértékben megemelni a tétet egy véletlen győztes sorozat esetén. Ha pedig a számláló magas akkor ha, csak egységnyi tétekkel játszik, az túl alacsony lesz!
Következtetés: Alan Wilson eredményeit figyelembe véve, a blackjacken kívül meglehet, hogy ez a módszer az egyéb kaszinójátékokban megfelelően működne. Persze azt mindenki vegye figyelembe, hogy az egyes játékokban mekkora esélyei is vannak a nyerésre!
Az élő blackjackben ennek a módszernek maximum az álcázás során lehet hasznát venni, ott is csak kevés sikerrel. Tehát meglehet, hogy a felsorolt tétrakási rendszerek valamelyike jobban beválna.
Már megjelent A Blackjack Alapjai című ingyenes e-könyv
Töltsd le most!
Kérdésed, véleményed van?
Írj ide:billybones81@gmail.com
