"Minden álmunk valóra válhat, ha van bátorságunk a nyomukba eredni."
Walt Disney
A történet megtörtént esetet dolgoz fel. A szereplő nevét megváltoztattam, bármilyen hasonlóság, vagy egyezés, pusztán a véletlen műve!
Történt egyszer nem is olyan régen, hogy itt hazánkban, valahol egy vidéki városban egy János nevű úr, unalmában az internetről letöltve megnézte a 21 Las Vegas Ostroma című filmet.
Igazából nem is magának töltötte le a filmet. A felesége egyik kedvenc színésze Kevin Spacey volt, mivel pedig jobb dolga nem akadt, és egy kicsit unatkozott, hát gondolta, belenéz ő is.
Világ életében szerény visszafogott ember volt, aki reggel héttől délután háromig az irodában ült, majd szépen hazament a családjához.Feleség, két gyerek, használt középkategóriás nyugati kocsi, meló reggel héttől délután háromig.Szóval a mai normál középszerű emberek, becsületes és visszafogott életét élte.
Számára a szerencsejáték fogalma a lottó ötösig terjedt.
Vegyes érzelmekkel kezdte hát nézni a filmet.
- Na persze, mert csak úgy le lehet győzni a játékot! Ekkora hülyeséget!, mondta fintorogva, de ha már elkezdte, hát végignézte.
Aztán a film végeztével, elkezdett motoszkálni a fejében a gondolat, majd az interneten az MIT Blackjack Team-ről olvasva, teljesen ledöbbent.
- "Ilyen tényleg létezik? Valóban vannak emberek akik az eszüket használva legyőzik a kaszinókat a saját játékukban?"
Időnként eljátszott a gondolattal, milyen lenne, ha egyszer ott ülhetne a kaszinóban az asztalnál, és a lapokat számolva nyerne! Hű, vajon micsoda érzés lehet több pénzel elhagyni az asztalt, mint amivel érkezett?
-"Azért ez biztosan nem lehet olyan egyszerű, és ahogyan a filmben is mondták, csak is az képes rá akinek van hozzá agya. De azért, csak egyetlen-egyszer milyen jó is lenne!"
Így kezdett el utánaolvasni a blackjacknek, majd egyszer csak azon kapta magát, hogy egy pakli kártyát a kezében tartva, a lapszámolást gyakorolja.
Csodálkozva tapasztalta, hogy nem is akkora ördöngösség, mint ahogyan azt hitte!
Egyre jobban ment, és titkon, mikor a család nem tartózkodott otthon, időnként leült és a konyhaasztalon játszott kicsit. Egyfajta titkos hobbijává vált a dolog.
Történt aztán, hogy egy unalmas szerdai napon kávészünet közben az egyik reklámújság oldalait nézegette. Nem mintha érdekelte volna, csak hogy legyen mivel elütni az időt. Aztán, egy színes hirdetést látott meg amelyben - az egyik helyi étterem, amelyben egy külön helyiségben játékterem is működik,- hirdetését olvasta, a december 6-i Mikulás napi rendezvényről.
Á igen, már majdnem el is felejtette, a cégnél régi szokás volt, hogy Mikulás napján egy kis összejövetelt rendeznek, a kollégékkal, és történetesen épp a szóban forgó éttermet szemelték ki.
Hirtelen valamin megakadt a szeme, amit idáig nem is vett észre. A hirdetés alján a következő szöveg állt:
Délutántól élő rulett, és blackjack asztalokkal várjuk kedves vendégeinket!
Azonnal elkezdett járni az agya. Itt van hát a nagy lehetőség! Most végre kipróbálhatná azt amire ezidáig annyira vágyott! De vajon megoldható lenne a dolog?
Aztán részletesen kigondolta, mit is fog csinálni.
Elérkezett a december hatodika, és a várva várt délután. Mire délután az éttermbe ért, már jócskán teli volt a helyiség. János egy darabig elbeszélgetett a kollégákkal, majd az egyikük unszolására néhányan átmentek a szomszédos helyiségbe, ahol a játékterem működött.
- Próbáljunk szerencsét! javasolta az egyikük, és zsetont váltva odamentek a rulattasztalhoz.
János csatlakozott hozzájuk, és odaállt a rulettasztal mellé, mintha érdeklődve figyelné, milyen számok is kerülnek kipörgetésre de közben a blackjack asztal felé sandított.
Néhányan játszottak az asztalnál, János pedig figyelte ahogyan a kártyaégetőben a lapok száma egyre növekszik. Amikor látta, hogy már elég sok lapot kiosztottak, odasomfordált az asztalhoz.
Egy darabig csak figyelte a játékot, majd amikor észrevette, hogy a vágólap hol is tart az osztódobozban, félénken megszólalt:
- Öö, bocsánat leülhetnék ide, kipróbálhatnám ezt a játékot? Még sohasem játszottam ilyet.
- Természetesen, csak tessék, biztatta lelkesen az osztó, majd elmagyarázta neki a játék lényegét.
János leült, a tenyere izzadt, a szíve a torkában dobogott.
Majd jöttek a lapok, és János az alapstratégiát játszva, lejátszott néhány leosztást amíg fel nem tűnt a jelölőkártya.
- Újrakeverés következik! világosította fel az osztó.
- "Hűha, na lássuk csak, hogy is van!" gondolta magában, és a tenyere még jobban izzadni kezdett. Akkor most számolni is fogom a lapokat. 2-7-ig +1, a 8;9 nulla, a többi meg mínusz egy.
Ismét jöttek a kártyák, és János örömmel vette észre, hogy ha nem is könnyedén, de tudja tartani a tempót.
A számláló elkezdett nőni, és óvatosan, elkezdte növelni a tétet.
- Blackjack! mondta az osztó
- Ez igen! Szép volt! gratulált az egyik játékos
János félénken elmosolyodott.
A lapokat számolva, és az alapstratégiát használva, játszott. Amikor újból előtűnt a vágólap, udvariasan elköszönve felállt.
- Hát azt hiszem nekem ennyi elég is volt, köszönöm a játékot, és néhány zsetont csúsztatott az osztó elé.
Majd a pénztárhoz ment. Most vette csak észre, hogy mennyire megizzadt, és milyen fáradtnak is érzi magát.
A zsetonokat beváltva, örömmel vette észre, hogy majdnem harmincezer forintal lett gazdagabb!
Hazafele menet egyszer csak ismét elmosolyodott,
- Megcsináltam! Legyőztem a játékot!
"Jánosnak" ezúton is gratulálunk!
Kérdésed, véleményed van?
Írj ide: billybones81@gmail.com